Mazsihisz: a szavak már kevesek, lépjen a kormány

2014. Január 21. / 13:07


Mazsihisz: a szavak már kevesek, lépjen a kormány

Nem adott ultimátumot a kormánynak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a holokauszt-emlékév programjain való részvételével kapcsolatban – hangsúlyozta Heisler András, a Mazsihisz elnöke kedden a Szövetség székházában tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: a kormány attraktív, páratlan programot állított össze az emlékévre.


sajt__t__j__koztat___mazsihisz_01_21_1.jpeg
(Fotó: K 2 PRESS)


Ne állítsa fel a kormány a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékművet, Szakály Sándort váltsák le a Veritas Történetkutató Intézet éléről, és garantálják, hogy a Sorsok Háza torzítás-mentesen és a történelmi tények relativizálásának szándéka nélkül mutatja, és tanítja a holokausztot – ez a három követelése van a Mazsihisznek kormány felé, ám, mint a zsidó szervezet vezetői kiemelték: ez nem ultimátum.

Heisler András rámutatott: a holokauszt-emlékév esetleges "sikertelensége" nemcsak a magyar zsidó közösségnek, hanem az országnak is kudarcot jelentene, ezért csak abban az esetben lépnek ki a programsorozatból, ha "nem tudják a folyamatokat megfelelő mederbe terelni". A kormány és a zsidó szervezetek közötti együttműködést tekintve optimisták – tette hozzá.

A Mazsihisz elnöke kedvezőnek értékelte, hogy Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter megállapodást írt alá a Jeruzsálemben működő holokauszt-emlékközponttal és -múzeummal, a Jad Vasem Intézettel. Mint mondta, "vannak értékek az együttműködésben", a felmerülő problémákat pedig meg kell oldani.

Megítélése szerint a civil pályázatok segítségével "országos jelentőségű mozgalommá válik", hogy a civil szervezetek, egyházak, iskolák megemlékezzenek a hetven éve történt holokausztról. Reményét fejezte ki, hogy a Sorsok Háza megalapításával "komoly intézménnyel fog gazdagodni az ország", és a Józsefvárosi pályaudvarból kialakítandó közművelődési intézmény a magyarországi diákoknak reális képet ad majd a holokausztról.

Közölte: arra azonban, hogy a Sorsok Háza hasznos intézménye lesz a magyar közoktatásnak, pillanatnyilag még nem kaptak garanciát, ezért Schmidt Máriával, az intézmény vezetőjével leülnek megbeszélni a részleteket.

Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója ehhez hozzáfűzte: azt kérik a kormányzattól, hogy az általuk javasolt embereket vegyék be a Sorsok Háza projektbe. Megjegyezte: nem szeretnék, ha az odalátogatók nem tudnák meg, mi vezetett a holokauszthoz, mert az "1920-ban kezdődött", és nem szeretnék, ha úgy jönnének ki az intézményből a diákok, hogy a holokauszt csak a németek bűne, miközben abban a magyar közigazgatás aktívan közreműködött.

Heisler András kiemelte: a zsidóságnak kifinomult emlékezetkultúrája van, amelybe sok minden belefér, csak a hazugság nem, az, ha a történelmet meg akarják másítani. Elfogadják – említett egy példát –, hogy történészek különböző módon vélekednek Horthy Miklós kormányzóról, de azt nem tudják elfogadni, hogy a 20. század legnagyobb politikusaként emlegessék, mint ahogy azt sem, hogy a közszolgálati rádióban az hangzik el: a magyar reguláris hadsereg védte meg a budapesti zsidóságot a vészkorszak idején.

Kérdésre válaszolva elmondta: semmiképpen nem szeretnék, hogy a német megszállás emlékműve a Németországgal történő konzultáció nélkül épüljön meg, mert ez konfliktushoz vezethet velük, ahogy az Egyesült Államokkal is, mert a tervezett helyszínen, a fővárosi Szabadság téren van az amerikai nagykövetség. Szerinte Oroszországgal is konfrontációhoz vezethet az emlékmű felállítása, mert az elesett szovjet katonák emlékműve is ott található a Szabadság téren. Továbbá Izrael, illetve a nemzetközi és a magyarországi zsidóság sem érti, miért kell éppen ott és éppen most emlékművet építeni. Formális eszközük ugyanakkor nincs az emlékmű felállításának megakadályozására – állapította meg.

Zoltai Gusztáv annak a kérésének adott hangot, hogy vegyék le napirendről a német megszállás emlékműve felállításának tervét, mert nem szeretnék, ha az a szélsőjobb kegyeleti helyévé válna.

Felhívta a figyelmet arra: nem elég Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának bocsánatkérése a kamenyec-podolszki deportálással kapcsolatban. "Szakály úrnak onnan el kell kerülnie" – jelentette ki. Mint mondta, 15 zsidó szervezet követeli lemondását az intézet éléről, azt kérve, hogy ezen jelenségek ellen a kormány lépjen fel, de "a szavakból már elég volt", a kormány által meghirdetett nulla toleranciát várják el.

Karsai László történész arról beszélt: az magyarázza Szakály Sándor kijelentéseit Kamenyec-Podolszkról, hogy nem ismeri kellő mélységben a vonatkozó dokumentumokat, amelyek azt támasztják alá, hogy "ez nem idegenrendészeti akció volt, hanem etnikai tisztogatás". Szerinte Szakály Sándor "nem tudta" azt sem, hogy a németek akadályozták meg, hogy a magyarok újabb zsidó emberek ezreit hurcolják Kamenyec-Podolszkba. Azt sem tudta, hogy a magyarok sokakat "visszalöktek a határon túlra", a németek által megszállt Ukrajnába – fűzte hozzá.

Véleménye szerint Szakály Sándor pontatlanul fogalmazott, mert Magyarországon nem zsidókérdés, hanem antiszemita-kérdés volt, s amikor az intézetvezető zsidókérdésről beszélt, az 1941-es antiszemita szóhasználattal élt.

A történész úgy látja, "a magyar társadalom imádja a múltnak ezt a megszépítését", ami a holokauszt relativizálását illeti. Szerinte a Fidesz együttműködik a Jobbikkal, emiatt a kormány kettős beszédének véget kell vetni. Az eseményen megjelent Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete is. (MTI, MAZSIHISZ)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek