Mazsihisz: a szavak már kevesek, lépjen a kormány

Nem adott ultimátumot a kormánynak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a holokauszt-emlékév programjain való részvételével kapcsolatban – hangsúlyozta Heisler András, a Mazsihisz elnöke kedden a Szövetség székházában tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: a kormány attraktív, páratlan programot állított össze az emlékévre.

sajt__t__j__koztat___mazsihisz_01_21_1.jpeg
(Fotó: K 2 PRESS)

Ne állítsa fel a kormány a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékművet, Szakály Sándort váltsák le a Veritas Történetkutató Intézet éléről, és garantálják, hogy a Sorsok Háza torzítás-mentesen és a történelmi tények relativizálásának szándéka nélkül mutatja, és tanítja a holokausztot – ez a három követelése van a Mazsihisznek kormány felé, ám, mint a zsidó szervezet vezetői kiemelték: ez nem ultimátum.

Heisler András rámutatott: a holokauszt-emlékév esetleges "sikertelensége" nemcsak a magyar zsidó közösségnek, hanem az országnak is kudarcot jelentene, ezért csak abban az esetben lépnek ki a programsorozatból, ha "nem tudják a folyamatokat megfelelő mederbe terelni". A kormány és a zsidó szervezetek közötti együttműködést tekintve optimisták – tette hozzá.

A Mazsihisz elnöke kedvezőnek értékelte, hogy Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter megállapodást írt alá a Jeruzsálemben működő holokauszt-emlékközponttal és -múzeummal, a Jad Vasem Intézettel. Mint mondta, "vannak értékek az együttműködésben", a felmerülő problémákat pedig meg kell oldani.

Megítélése szerint a civil pályázatok segítségével "országos jelentőségű mozgalommá válik", hogy a civil szervezetek, egyházak, iskolák megemlékezzenek a hetven éve történt holokausztról. Reményét fejezte ki, hogy a Sorsok Háza megalapításával "komoly intézménnyel fog gazdagodni az ország", és a Józsefvárosi pályaudvarból kialakítandó közművelődési intézmény a magyarországi diákoknak reális képet ad majd a holokausztról.

Közölte: arra azonban, hogy a Sorsok Háza hasznos intézménye lesz a magyar közoktatásnak, pillanatnyilag még nem kaptak garanciát, ezért Schmidt Máriával, az intézmény vezetőjével leülnek megbeszélni a részleteket.

Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója ehhez hozzáfűzte: azt kérik a kormányzattól, hogy az általuk javasolt embereket vegyék be a Sorsok Háza projektbe. Megjegyezte: nem szeretnék, ha az odalátogatók nem tudnák meg, mi vezetett a holokauszthoz, mert az "1920-ban kezdődött", és nem szeretnék, ha úgy jönnének ki az intézményből a diákok, hogy a holokauszt csak a németek bűne, miközben abban a magyar közigazgatás aktívan közreműködött.

Heisler András kiemelte: a zsidóságnak kifinomult emlékezetkultúrája van, amelybe sok minden belefér, csak a hazugság nem, az, ha a történelmet meg akarják másítani. Elfogadják – említett egy példát –, hogy történészek különböző módon vélekednek Horthy Miklós kormányzóról, de azt nem tudják elfogadni, hogy a 20. század legnagyobb politikusaként emlegessék, mint ahogy azt sem, hogy a közszolgálati rádióban az hangzik el: a magyar reguláris hadsereg védte meg a budapesti zsidóságot a vészkorszak idején.

Kérdésre válaszolva elmondta: semmiképpen nem szeretnék, hogy a német megszállás emlékműve a Németországgal történő konzultáció nélkül épüljön meg, mert ez konfliktushoz vezethet velük, ahogy az Egyesült Államokkal is, mert a tervezett helyszínen, a fővárosi Szabadság téren van az amerikai nagykövetség. Szerinte Oroszországgal is konfrontációhoz vezethet az emlékmű felállítása, mert az elesett szovjet katonák emlékműve is ott található a Szabadság téren. Továbbá Izrael, illetve a nemzetközi és a magyarországi zsidóság sem érti, miért kell éppen ott és éppen most emlékművet építeni. Formális eszközük ugyanakkor nincs az emlékmű felállításának megakadályozására – állapította meg.

Zoltai Gusztáv annak a kérésének adott hangot, hogy vegyék le napirendről a német megszállás emlékműve felállításának tervét, mert nem szeretnék, ha az a szélsőjobb kegyeleti helyévé válna.

Felhívta a figyelmet arra: nem elég Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának bocsánatkérése a kamenyec-podolszki deportálással kapcsolatban. "Szakály úrnak onnan el kell kerülnie" – jelentette ki. Mint mondta, 15 zsidó szervezet követeli lemondását az intézet éléről, azt kérve, hogy ezen jelenségek ellen a kormány lépjen fel, de "a szavakból már elég volt", a kormány által meghirdetett nulla toleranciát várják el.

Karsai László történész arról beszélt: az magyarázza Szakály Sándor kijelentéseit Kamenyec-Podolszkról, hogy nem ismeri kellő mélységben a vonatkozó dokumentumokat, amelyek azt támasztják alá, hogy "ez nem idegenrendészeti akció volt, hanem etnikai tisztogatás". Szerinte Szakály Sándor "nem tudta" azt sem, hogy a németek akadályozták meg, hogy a magyarok újabb zsidó emberek ezreit hurcolják Kamenyec-Podolszkba. Azt sem tudta, hogy a magyarok sokakat "visszalöktek a határon túlra", a németek által megszállt Ukrajnába – fűzte hozzá.

Véleménye szerint Szakály Sándor pontatlanul fogalmazott, mert Magyarországon nem zsidókérdés, hanem antiszemita-kérdés volt, s amikor az intézetvezető zsidókérdésről beszélt, az 1941-es antiszemita szóhasználattal élt.

A történész úgy látja, "a magyar társadalom imádja a múltnak ezt a megszépítését", ami a holokauszt relativizálását illeti. Szerinte a Fidesz együttműködik a Jobbikkal, emiatt a kormány kettős beszédének véget kell vetni. Az eseményen megjelent Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete is. (MTI, MAZSIHISZ)