Szinte zsúfolásig
megtelt ma este a Rumbach utcai zsinagóga Behumi Dóri, Kozma Orsi és Váczi
Eszter purimi koncertjére, a fantasztikus előadás PurimFeszt keretében valósult
meg, sztárvendégként közreműködött Fenyő Iván színművész. Az alábbiakban Dr. Grósz Andor, a Magyarországi
Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökének a koncert előtt elhangzott ünnepi
gondolatait olvashatják.
Nagy szeretettel
köszöntöm önöket a Mazsihisz által szervezett PurimFeszt koncertjén.
Erre az ünnepre
olyan színvonalas programokat állítottunk össze, amelyek minden bizonnyal
emlékezetessé tették közönségünk számára az idei Purimot.
Biztos vagyok
benne, hogy a mai este folyamán is gyönyörűséges élményekkel gazdagodnak,
hiszen a fellépők – Behumi Dóri, Kozma Orsi, Váczi Eszter és Fenyő Iván – hivatásuk
elismert és magasan jegyzett művészei.
Hölgyeim és uraim!
A zsidó hagyomány
szerint egy közösségi együttlét nem telhet el anélkül, hogy ne tanulnánk
valamit. Én magam nem vagyok rabbi, a mostani beszédemben sem törnék tanítói
babérokra, de az nem volna helyes, ha kedves közönségünk tanítás nélkül távozna
innét.
Azt most nem
szeretném elmondani, hogy mi a Purim lényege, hiszen az elmúlt napokban
mindannyiunknak volt alkalmunk elmélyedni ebben a csaknem 2500 éves
történetben. A mondandómhoz kapcsolódva csak annyit szeretnék felidézni belőle,
hogy Eszter perzsa királyné felfedte élete nagy titkát a perzsa királyi
udvarban: elárulta, hogy zsidó származású, és az élete kockáztatásával sikerült
megmentenie a tömeggyilkosságtól a zsidó népet.
Ennek kapcsán a
figyelmükbe ajánlom a volt brit főrabbi, az áldott emlékű Lord Jonathan Sacks
egyik gondolatát.
A főrabbi ezt
írta: „A judaizmus a szabadság és a felelősség vallása. A szellemtörténet
számos determinista tanával szemben – legyen az marxista, freudiánus vagy
neodarwinista – a zsidó vallás ragaszkodik ahhoz, hogy mi emberek vagyunk a
saját sorsunk urai. Az ember nincs előre beprogramozva, és nem érvényes rá a
predesztináció. Az embernek van választási lehetősége. Ez a zsidó hit egyik
legfontosabb alapelve”.
Hölgyeim és uraim!
Miért tartottam
fontosnak, hogy ezt éppen most mondjam el önöknek?
Azért, mert Eszter
királyné története számomra a közösség szolgálatába állított egyéni felelősség
szép és kifejező példája. Ráadásul olyan zsidó történetről van szó, amelynek
szimbolikájával könnyűszerrel azonosulhatnak a nem zsidók is. Hiszen nem kell ahhoz
zsidónak lenni, hogy az ember egy közösség tagjaként felelősséget érezzen a
többiekért, és példát vegyen a bátor Eszter királynéról.
Eszter királyné
megtehette volna, hogy árnyékban marad.
Megtehette volna, hogy nem törődik olyan emberekkel, akiket személyesen
nem is ismer. Ennek ellenére kilépett a fényre és fölemelte a szavát a halálra
szánt, ártatlan nép mellett.
Különösen aktuális
ennek az egyéni bátorságnak az említése most, amikor a holokauszt 80.
évfordulójára emlékezünk. Ugyanis, ha 80 évvel ezelőtt több bátor ember lett
volna, aki fölemelte volna a szavát a halálra szánt, ártatlan magyar zsidóság
mellett, akkor nem halt volna meg több százezer magyar zsidó.
Mindannyian
tudjuk, hogy voltak bátor, igaz hősök, akik 80 évvel ezelőtt embereket
mentettek. És ha gyászunkban, bánatunkban arra gondolunk, hogy a hősök kevesen
voltak, jusson eszünkbe: a bátor, igaz emberek mindig kevesen vannak. Éppen
ezért kivételesek. Gondoljunk csak bele, hogy mit tanít nekünk a Purim
története: olykor elegendő egyetlen bátor nő ahhoz, hogy megmeneküljön egy
egész nép.
Hölgyeim és uraim!
Köszönöm az idei PurimFeszt
összes közreműködőjének, hogy elfogadták meghívásunkat, és előadásaikkal
emelték az idei ünnep fényét.
Most pedig a
művészeké a színpad! Jó szórakozást!
A PurimFeszt záróeseményére március 27-én, szerdán este 7 órakor kerül sor a Gólem színház: Tóbiás a tejesember előadásával. A részletek ide kattintva tekinthetők meg.