Hercz  rabbi: Purim korszakváltó időben

2024. Március 21. / 13:35


Hercz rabbi: Purim korszakváltó időben

– Ez a konfliktus igazi forrása: Eszter és Mordecháj nem hajol meg azok előtt, akik „elvették az uralmat Isten keze alól”. Ugyanakkor ez fennmaradásunk garanciája s egyben csodája – írja a hamarosan ránk köszöntő Purim alkalmából Hercz Dániel, a szeretetkórházi körzet rabbija.

Rövidesen beköszön Purim ünnepe. Szökőévekben, mint most is, a beiktatott plusz hónapban, ádár séniben idézzük fel zsinagógáinkban Eszter könyvét a zsidók csodálatos megmeneküléséről. A két ádár közötti választás azért eshetett az utóbbira, mert ezt követi niszán, az egyiptomi szolgaságból való megváltás hava. 

Spirituális közelsége miatt került közvetlenül a peszachi ünnep elé a purimi. Volt persze pragmatikus oka is, nevezetesen: niszán elsejéig kellett a fél sékeles templomi adományokat leróni. A felhívást ádár elsején hirdették ki, egy hónap állt tehát rendelkezésre, hogy teljesítsék a kötelezettséget. Az ezt elrendelő parancsolatra emlékezve és ehhez igazodva ugyancsak a második ádár újholdját megelőző szombaton olvassuk a „parasát skálim” tórai részt.

Purim története korszakváltó időben játszódik: a szétszóratás diaszpórai létté változott, számítási anomáliák következtében úgy tűnik a világ szemében, hogy a próféciában megjövendölt hetven év letelt, a száműzetés mégsem ér véget. Az Ahasvéros és az ősellenség, Amalék leszármazottja, Hámán által képviselt új világrend ideológiája szerint Isten magára hagyta választott népét, magára hagyta a világot. 

Spirituális kontroll nélkül minden megtehető, még a zsidók kiirtása is, ha az alapvető célt szolgálja: a hatalom növelését és a vagyon gyarapítását. 

Ahasvéros már nem királyi származású, pénzzel vásárolja meg a hatalmat. Hámánról azt tartja a Midrás, hogy huszonöt évig volt borbély, majd éppen Mordecháj jóvoltából indít szédítő karriert korának leggazdagabb emberévé válva.

A diaszpórában élő zsidók a maguk módján integrálódnak a méd-perzsa birodalomba. Eszter (Asztarte) és Mordecháj (Marduk) neve is erről árulkodik, de spiritualitásukról, az Örökkévalóba vetett hitükről, kiválasztottságukról, megváltásuk reményéről még ebben a „szekularizált” világrendben sem mondanak le. 

És ez a konfliktus igazi forrása: nem hajolnak meg azok előtt, akik „elvették az uralmat Isten keze alól”. Ugyanakkor ez fennmaradásunk garanciája s egyben csodája. Ezért írja Ezra (9:9): 

„Mert szolgák vagyunk és szolgaságunkban el nem hagyott minket a mi Istenünk, s felénk fordította a kegyet Perzsia királyai előtt”.

Eközben látjuk azt is, hogy a megmaradásért mi magunknak is meg kell tennünk mindent. A purimi történetnek a szent iratok közé való beemelése is ezt tanítja.  Eszter könyvében nem szerepel az Örökkévaló neve. Emiatt egyes bölcsek nem tartották alkalmasnak arra, hogy felvegyék a kánonba. De Eszter a Szánhedrinnek küldött leveleivel mégis elérte, hogy Purim csodájáról megemlékezhessünk. Nemcsak az idők végezetéig, hanem azon is túl. Majmonidész szerint (Misné Tóra, Eszter tekercs 2:18.):

„A messiási korszakban a próféták könyve és az összes szent írás semmissé válik, Eszter könyve kivételével. Továbbra is létezni fog, akárcsak a Tóra öt könyve”. 

Ezzel elérte, „hogy Purimnak e napja soha ne tűnjön el a zsidók közül, s az emlékük ne múljon el az utódok közül sem”. (Eszter könyve 9:28.) 

Mi pedig minden szombat kimenetelekor a Havdalában idézzük fel: „A zsidókra fény, öröm, boldogság és dicsőség köszöntött”.

Ken tije lanu!

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Csak semmi córesz! – elindult a Mazsihisz podcast
Zsidó világ
Jonathan Sacks rabbi a mindennapok költészetéről
Zsidó világ
Hatalmas sikert arattak a PészáhFeszt programjai