Fináli rabbi: „A sínpár, amely együtt fut 2025 éve, a végtelenben találkozni fog”

Az ökumenikus imahét zárónapján keresztény–zsidó imaórát tartottak a budapesti Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban. Székely János szombathelyi megyéspüspök és Fináli Gábor, a  Hunyadi téri zsinagóga rabbija adott tanítást, az imaórán szólt a hívekhez Darvas István főrabbi, a Hegedűs-Csáky zsinagóga rabbija, közreműködött Fekete László főkántor. A Magyar Kurír tudósítását szemlézzük.

Testvérek vagyunk a világ megjobbításának nagy művében – Keresztény–zsidó imaóra Budapesten címmel tudósított a katolikus hírportál arról az imaóráról, amelyet a Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban tartottak január 26-án. 

Az imahét zárásaként együtt imádkozott Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye megyéspüspöke; Fináli Gábor rabbi, Szemerei János evangélikus elnök-püspök; Farkas Gergely református lelkész, elnökségi tanácsos; Jaczkó Sándor görögkatolikus érseki helynök; Khaled A. László metodista szuperintendens; Varga László Ottó, a Magyarországi Baptista Egyház főtitkára; Kriza János, a Magyarországi Unitárius Egyház püspöki helynöke; Tokics Imre, a Hetednapi Adventista Egyház Adventista–Zsidó Baráti Társaságának szolgálatvezetője; Földesi Tamás, a Magyarországi Pünkösdi Egyház elnöke; Darvas István, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) főrabbija és Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a MEÖT főtitkára.

Fekete László főkántor

A tudósítás szerint Fináli Gábor rabbi azzal kezdte elmélkedését: mennyire kifejező, hogy az ökumenikus imahét nyolcadik napján tartják ezt az imaórát, ami lehetetlen, hiszen egy hétnek hét napja van; ráadásul a nyolcas szám a végtelent, a „túlontúlit”, a transzcendenst jelenti. „A sínpár, amely együtt fut 2025 éve, a végtelenben találkozni fog” – mondta. Azután héber nyelven olvasott a Talmudból, és az atyák bölcseleteit magyarázta, melyek az individualizmusról szólnak.

 „Negatív kicsengésében az individualizmus egyenlő az egoizmussal. De annak, hogy az ember, Ádám egyedül, individuumként lett megteremtve, több pozitív rabbinikus értelmezése is van” – mondta.

Egy magyarázat szerint Ádám azért teremtetett egymaga, hogy mindenki tudja: aki elveszít egy lelket ebből a világból, az olyan, mintha az egész világot elveszejtené; s mindenki, aki megment egy lelket ebben a világban, az olyan, mintha az egész világot „fenntartotta volna”. 

Darvas István főrabbi. Fotók: Lambert Attila/Magyar Kurír

Egy másik olvasat azt mondja, Ádám egyedüliségének célja az volt, hogy béke legyen a világban, hiszen ha mind ugyanattól az atyától származunk, senki sem mondhatja a másiknak: én nagyobb embertől származom. Egy harmadik értelmezés szerint az Örökkévaló azért teremtette egynek az embert, hogy érezze:

a világ érte lett teremtve. Ezzel ráruházta a teremtett világért való felelősséget. Mindenkinek úgy kell tehát élnie a világban, mintha egyedül ő viselné ezt a felelősséget, amely alól nem lehet kibújni.

Vámossy Erzsébet cikkét teljes terjedelmében ITT olvashatják el a Magyar Kurírban.