Binjomin rabbi: Miért kell ennyi böjt a Szentély pusztulása miatt?

– Mi értelme van ennyi gyásznak évszázadokkal a történtek után? És miért különleges a mostani, a tévét 10-i? Meddig böjtöljünk, ha későn imádkozunk? Mihez kezdjünk a 12 hónap közül az egyetlennel, amihez látszólag negatív érzelem tartozik? – ezekre a kérdésekre ad választ Szántó-Várnagy Binjomin, a Bét Jehuda közösség rabbija az Omek magazin legújabb számában.

Egyetlen tragédia, négy böjtnap – így foglalható össze a zsidó hagyományban a Szentély pusztulásának emlékezete. De mi értelme van ennyi gyásznak, évszázadokkal a történtek után? Vajon ezekből a gyásznapokból kirajzolódik valamiféle mögöttes logika? 

Amit talán mindebből a legkönnyebb megértenünk és átéreznünk, az a nyári gyászidőszak: a három hét, ami támuz 17-étől áv 9-éig tart. 

Hiszen ez egybefüggő és viszonylag átlátható folyamat a maga halachikus vonzataival, az egyre erősödő gyászszokásokkal, amik a legkiemelkedőbb böjt- és gyásznapunkban csúcsosodnak ki.

A mai pénteki gyásznaphoz, tévét 10-éhez, és a tisri hónap 3-án megtartott Gedáljá böjtjéhez már jóval nehezebb viszonyulnunk. Talán segíti a megértést, ha arra gondolunk, hogy

a négy böjtnapnak mintegy a „közepén” áll támuz 17-e és áv 9-e, Gedáljá és tévét hónap böjtje pedig a „két szélén”. 

Ugyanis a tévét havi böjt eseménye – a Jeruzsálem elleni ostrom kezdete – a Szentély pusztulása előtt másfél évvel, a Gedáljá elleni merénylet pedig a pusztulás után 4-5 évvel történt. Vagyis: a két „középső” böjtöt körülveszi, mintegy körülöleli egy bevezető böjt és egy levezető böjt. 

Mindkettő fontos üzenetet hordoz számunkra. A „bevezető” böjt (Tévét 10-e) üzenete az, hogy a legjobb már csírájában elfojtani a bajt. A „levezetőé” (Gedáljá böjtje) pedig az, hogy sosincs késő a megtéréshez. Hiszen ez a böjt lényege: a megtérés, megbánás, útjaink kijavítása.

Binjomin rabbi írását teljes terjedelmében ITT olvashatják az Orti.hu oldalon.