A zsidó időszámítás szerint most van a velencei Talmud-égetés évfordulója

A Talmudot a pápa parancsára 1553. marhesván 13-án és 14-én Velencében elégették. Ennek az volt az oka, hogy a Talmud eretnek kijelentéseket tartalmazott a keresztény hitről – olvasható a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár mai Facebook-bejegyzésében.

A III. Gyula pápához köthető Talmud-égetés évfordulója kapcsán a zsidó múzeum baráti körének Facebook-oldala azt írja:  Velence számos híres héber nyomdával büszkélkedhet, köztük volt az olasz (nem zsidó) Daniel Bombergé. Ő volt az, aki elsőként nyomtatott héber könyveket, ő adta ki 1519–1523 között a Talmud első nyomtatott sorozatát, amely a mai napig meghatározza a kötetek lapbeosztását és számozását. 

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében lévő legkorábbi héber nyomtatvány kiváló példája a zsidó eszmék, könyvek, közösségek migrációjának, és a mindeközben fenntartott kapcsolatrendszernek. A könyv maga Majmonidész Tévelygők útmutatója című művének fordításához készült kommentár, a filozófiai kifejezések magyarázata és szótára. 

A Tévelygők útmutatóját Majmonidész eredetileg héber betűkkel, arab nyelven írta, melyet még életében lefordított héberre a Béziers-ben élő Smuel ibn Tibbon. A pontos fordítás elkészítése érdekében több levelet is váltottak. A Tévelygők útmutatója azonnal népszerű lett, kéziratai elterjedtek az egész zsidó világban. A Széfer ruah hen nyomtatásban először Velencében, 1549-ben jelent meg, Israel Cornelius Adelkind nyomdájában. Adelkind a már említett Daniel Bombergnél tanulta ki a mesterséget. 

A zsidó múzeumban lévő Széfer ruah hen példány lapszélein azonosítatlan koraújkori szefárd kézírással írt jegyzetek vannak; de a kötet askenáz környezetből, Rosenthal Tóbiás bonyhádi neológ rabbi ajándékaként került a gyűjteménybe.

A műtárgy adatlapja a múzeum gyűjteményében IDE KATTINTVA látható. A könyv digitálisan ITT elérhető.