A titokzatos 16. szépapa, avagy az askenázik mind unokatestvérek lehetnek

A két legnevesebb rabbinikus rokona, Toszfot Jom Tov és Náchlász Jehosuá jorcájtja alkalmából Szántó-Várnagy Binjomin rabbi azt az érdekes kérdést posztolta a Facebook-oldalán: „mekkora a valószínűsége annak, hogy neked is van ilyen rokonod?”. S meg is válaszolta: „elég nagy”. De miért? Erről kérdeztük a rabbit.

A Binjomin rabbi által említett Toszfot Jom Tov a XVI-XVII. század fordulóján élt, s korának egyik legnagyobb Talmud-tudósa volt, aki az 1610-es években adta ki a Misnához fűzött, ma is alapvető műnek számító magyarázatait. 1654. augusztus 19-én halt meg, a héber naptár szerint az 5414-es év elul hónapjának 6. napján. A másik említett rabbi, Náchlász Jehosuá pedig többek között Győrszigeten működött, ahol egy 40-50 fős jesivát vezetett. Ő volt Binjomin rabbi anyai szépapjának unokaöccse. 

Szántó-Várnagy Binjomin

A XVI. században született Toszfot Jom Tovhoz – mint Binjomin rabbi levezeti – 14 generációt kell haladni a családfán felfelé. Ebben az az érdekes, hogy ha még két generációval feljebb megyünk, akkor eljutunk a vélhetően az 1400-as években élt szépapához, akiről a rabbi azt írja: 

statisztikailag ő mindnyájunk 16. szépapja, mármint azoknak, akikben van askenáz zsidó vér. 

De hogyan lehetséges ez? Binjomin rabbi magyarázata szerint a családfa-kutatók már jól tudják: minél távolabb megyünk vissza a múltba, annál több közös felmenőt fogunk találni. Olyannyira, hogy a kedves olvasónak, aki e cikket olvassa, van kb. 1500 negyedfokú unokatestvére, míg az ötödfokú unokatestvéreinek a száma mintegy 17 ezer. (A negyedfokú unokatestvér olyan rokon, akivel a legközelebbi közös ősünk a dédszülők dédszülője, míg az ötödfokú unokatestvéreknek a legközelebbi közös ősük a dédszülők ük- és dédszülője.)

– Ha egy embernek van átlagosan 2-4 gyereke, akkor 16 generáció alatt már a teljes askenáz zsidó populáció a leszármazottja lesz – állítja Binjomin rabbi.

Elmagyarázta azt is, hogy a zsidó felmenőink által gondosan vezetett jichusz-könyvek (származási könyvek, nemzedéktáblák) pontos levezetést tartalmaznak a különböző családok leszármazásáról és rokonsági fokairól. Érdemes tehát ezeket is megnézni az ismertebb családfa-kutató portálok  adatbázisaiban, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a távoli múltban hogyan érnek össze a szépanyáink és szépapáink rokonsági szálai: velünk. 

Forrás: Pixabay

Ha már a bennünk lévő „askenáz  vért” említette, megkérdeztük a rabbit arról is, hogy mit gondol a DNS-vizsgálatokra szakosodott, és az utóbbi években divatba jött szolgáltatásokról. Erre ezt a választ adta:

– Az egyik legfontosabb dolog, hogy a DNS-tesztet a zsidó vallásjog nem fogadja el a zsidóság igazolására, a másik fontos tudnivaló pedig az, hogy az ortodox rabbik óva intenek attól, hogy DNS-teszteket csináltassunk.

Mint elárulta: ő maga sem csináltatott DNS-tesztet, hiszen rabbi mestereitől azt tanulta, hogy biztonságosabb, ha az ember nem csináltatja meg. Hogy miért? Ennek az a magyarázata, hogy voltak már ilyenekből problémák egy-egy családon belül, ezért jobb az – vélik a rabbik –, ha egyes dolgok nem derülnek ki.

Összességében Szántó-Várnagy Binjominnak az a véleménye: „szép dolog, ha vannak neves felmenőink, és valószínűleg mindnyájunknak vannak, csak győzzünk felnőni az érdemeikhez!”.

Borítókép: M. Richter / Pixabay