Heisler András: Az újrakezdés ünnepe – a magyar zsidóság belépett a Hanuka idejébe

A Hanuka szó azt jelenti, felavatás, felszentelés, újraszentelés. A zsidó hagyomány „újrkezdése” hosszú, kényszerű szünet után. De hogy lehet a hagyományt, amelynek a folytonosság a lényege, újrakezdeni. A Hanuka kérdése a mi kérdésünk is, minden magyar zsidóé.

A történelmi eseménysor, amely a Templom újjászentelése körül zajlott, nem csak szabadságharc volt, de belső küzdelem is. 

A zsidóság egy része úgy érezte, görögnek lenni egyszerűen jobb, mint zsidónak, és önként tervezte elhagyni vagy hagyta el saját hagyományát. Magát a csatát megnyerni egy gyengülő, erőtlenedő, de még mindig félelmetes birodalom ellen könnyebb volt, mint utána újra helyreállítani a zsidó életet. A bölcsek egy évvel az események után kötelezték csak az eljövendő nemzedékeket arra, hogy üljék meg minden évben a Hanuka ünnepét, hogy látni lehessen, valódi volt-e a változás. Csak hadi sikerről, vagy spirituális újjászületésről van-e szó. Sikeres villámháborút vívni lehetséges, de a hagyomány nem olyan dolog, amit egyetlen huszáros rohammal „be lehet vezetni”. 

A nemrég elhunyt nagy rabbi és tanító, nemzedékünk legnagyobb hitszónoka, Jonathan Sacks sűrűn és joggal mondta: a háborút fegyverekkel lehet megvívni, a béke megnyeréséhez ennél több kell: gondolatok.

Ahogy a Makkabeusok által helyreállított, szuverén Izraelben, úgy nálunk sem lesz többé magától értetődő a hagyomány, mindig újra ki kell majd találnunk. A folytonosság örökre elveszett: egy napra való az olajunk, az, ami még megmaradt tudásként, kapcsolódásként számunkra, és ezzel kell gazdálkodnunk nyolc napon keresztül. 

A Hanuka csodája az, hogy a hagyomány képes hamvaiból újra feltámadni. Csakhogy ebben hinni kell! 

Amikor körülöttünk nincs semmi, csak sötét, akkor világít a hagyomány. A fény utat mutat, a múlt üzenetét küldi a jövőbe. A folytonosan változó hagyomány anakronizmusa, amelyhez olykor visszatalálunk, máskor meg elhagyunk, végülis felmenőink hagyományává válik és fénye kitart mindaddig, amíg a történelem túlsó partjáról megérkezik majd örök fényével a Messiás.

Boldog fényünnepet!

A szerző, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke