Számomra nagy megtiszteltetés, hogy Magyarország egyik ősi történelmi városában együtt gyújthatjuk meg a Hanuka fényeit a helyi zsidó közösséggel és a helyi önkormányzattal – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke tegnap a koronázó városaban, ahol a II. Székesfehérvári Zsidó Napok keretében lobbant föl a fény ünnepének első lángja.
Székesfehérváron vasárnap este a Gólem Színház előadásával értek véget a a II. Székesfehérvári Zsidó Napok nagy közönségsikerrel megtartott rendezvényei. A hanukai gyertyagyújtásnak a Sabbathsong Klezmer Band koncertje nyújtott keretet a Hiemer-házban, ahol az ünnep alkalmából tiszteletét tette dr. Cser-Palkovics András polgármester, Heisler András, a Mazsihisz elnöke és Radnóti Zoltán főrabbi, a Rabbitestület vezetője.
Beszédében a székesfehérvári polgármester úgy fogalmazott: „azt szeretnénk kifejezni a zsidó közösségnek, hogy a város mögöttük áll, számíthatnak ránk mindenben, akár kulturális és hitéleti tekintetben is, de természetesen csak addig a pontig, míg egy önkormányzatnak ebben feladata és hatásköre lehet”. Hozzátette: jó szívvel támogatjuk a zsidó közösséget abból a felismerésből táplákozva, hogy ehhez a városhoz a zsidók hozzátartoztak, hozzátartoznak és a jövőben is szervesen hozzá fognak tartozni. A városvezető bejelentette: „szeretnénk minden segítséget megadni ahhoz, hogy a székesfehérvári zsidó közöségnek legyen egy itt élő, saját hitéleti vezetője, de természetesen a város sem eljárásjogilag, sem személyi tekintetben nem szólhat bele abba, hogy ki lesz ez a vezető, a mi dolgunk az, hogy ehhez megteremtsük a megfelelő feltételeket”.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke úgy fogalmazott: a második világháború borzalmai véget vetettek az egykor virágzó székesfehérvári zsidó közösségnek is, a túlélő zsidóság fontos feladata, hogy megtartsa az ősök tradícióit, és őrizze a zsidók-nem zsidók által erős szimbiózisban alkotott értékeket. Ezt a törekvést támogatja a Mazsihisz és a székesfehérvári önkormányzat, amelyek terveink szerint megállapodást fognak kötni a helyi zsidó hitélet támogatására, ami európai szinten sem szokványos példája a holokausztban javarészt elpusztított közösségek fenntartásának. Mint mondta: „számomra nagy megtiszteltetés, hogy Magyarország egyik ősi történelmi városában együtt gyújthatjuk meg a Hanuka fényeit a helyi zsidó közösséggel és a helyi önkormányzattal, egyúttal köszönöm a polgármester úrnak, hogy az önkormányzat befogadta kulturális kezdeményezésünket, a városnak pedig köszönöm, hogy megtiszteli a zsidóság értékeit”.
A hanukia első fényeit közösen gyújtotta meg Radnóti Zoltán főrabbi és Neubart István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke. A főrabbi a beszédében úgy fogalmazott: a világban nagyon sokféle érték van, léteznek kisebb és nagyobb egyházak, kisebb és nagyobb vallási közösségek, de a tő, a kiindulópont, az origó lehet mégis ugyanaz. A Hanuka a valláshoz való ragaszkodás ünnepe – mondotta –, és az Örökkévaló ilyenkor is arra tanít minket, hogy létezhet a világban sok-sok vallás, hiszen ki ebben hisz, ki másban, elvégre ha az Örökkévaló egyformának akart volna minket teremteni, akkor talán csak egy vallás létezne. A főrabbi szerint Ő azonban megadta a lehetőséget ahhoz, hogy mindenki saját maga élhesse meg a Jóisten jóságát, de közösségben építhessük a hozzá vezető utat.
„Különbözőek vagyunk, de közösek a céljaink, és a mi dolgunk az építkezés” – mondta Radnóti Zoltán, s hozzáfűzte: „de ne tessék elfelejteni: nem kell az égig felhúzni Bábel tornyát, hanem picike kis kövekből, lépésekből és lelkekből kell felépíteni a saját házunkat, és benne a Tóra helyét”. A főrabbi a beszédét azzal zárta: „hiszem azt, hogy a magyar nép és a magyar zsidóság csak akkor lehet erős, ha egymást támogatva dolgozunk egymásért, és olyan célokat tűzünk ki magunk elé, amelyekért érdemes dolgozni”.