Humor és könnyek: Katartikus izraeli színházi élmény a Goldmark-teremben

Bátor, félelem nélküli színházi utazás részesei lehettünk a Goldmark-teremben. Hadar Galron és Roy Horovitz izraeli alkotók az abszurd és a mélyen megrendítő humor határán egyensúlyozva vezették végig a közönséget a zsidó identitás, az ellenállóképesség és a túlélés kérdésein. A végső, végső megoldás – sötét komédia, amin nem szabad nevetni című előadást 2025. december 18-án, a HanukaFeszt 3.0 programsorozat részeként láthattuk délután öt és este nyolc órakor.

Mindkét előadást közönségtalálkozó követte: a beszélgetéseket délután dr. Nógrádi Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) alelnöke, este pedig Dóra Bálint vezette. Az előadás angol nyelven zajlott, magyar felirattal, amely Borgula András munkáját dicséri.

Az előadások előtt ünnepélyesen fellobbantak a hanuka lángjai. Délután Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora, este dr. Balázs Gábor, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) rektora mondta el az áldásokat. A gyertyákat Prof. Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, dr. Nógrádi Péter, a Mazsihisz alelnöke, valamint Samuel Eisenberg és Beny Lidsky, a Keren Kayemet LeIsrael magyarországi vezetői gyújtották meg.

Az esti előadás előtt Bíró Eszter, a Mazsihisz művészeti vezetője és a HanukaFeszt megálmodója osztotta meg gondolatait az idei hanuka kettősségéről: az ünnep fényéről és csodájáról, valamint az ausztráliai antiszemita támadás áldozatairól való megemlékezés fontosságáról. Ezt követően Samuel Eisenberg, a Keren Kayemet LeIsrael magyarországi képviselője és az idei HanukaFeszt egyik főtámogatója beszélt az ünnep jelentőségéről, majd dr. Balázs Gábor szólt a kortárs izraeli színház egyik meghatározó eleméről, az abszurd humor lényegéről és erejéről.

A közönségtalálkozókon elhangzottak szerint a fesztivál kifejezetten olyan előadásokat keresett, amelyek társadalmi, akár megosztó kérdéseket is bátran feszegetnek. Ennek nyomán döntöttek úgy az alkotók, hogy az október 7-e utáni izraeli hétköznapok tapasztalatairól, valamint a világszerte felerősödött antiszemitizmusról készítenek előadást. Bár az észtországi fellépést az utolsó pillanatban majdnem lemondták más résztvevő országok alkotóinak kérésére, a fesztivál végül kiállt a produkció mellett – amely Észtországban éppúgy elsöprő sikert aratott, mint Budapesten.

Csak az igazi művészek képesek arra, hogy a 2023. október 7-én történt tragikus események utáni izraeli életről úgy beszéljenek, énekeljenek és táncoljanak, hogy a nevetés és a könnyek egyszerre legyenek jelen. Az alkotók személyes történetmeséléssel, finom öniróniával és kíméletlen őszinteséggel közelítettek olyan témákhoz, mint az ősi, kényszerű vándorlás tapasztalata vagy a háborús létben megélt szülői felelősség. A fájdalmas emlékeket és kollektív traumákat nem elnehezítették, hanem váratlan módon közösségi élménnyé formálták.

Az előadás így messze túlmutatott a hagyományos színházi kereteken: katartikus tapasztalattá vált, amelyben a nevetés nem menekülésként, hanem válaszként jelent meg az egzisztenciális fenyegetettséggel szemben. A produkció egyszerre volt provokatív és mélyen emberi: miközben nem kerülte meg a fájdalmas igazságokat, meglepő módon reményt is kínált. Fényt talált – és mutatott – az emberi tapasztalat legsötétebb zugaiban is.

Az előadásokat követő közönségtalálkozók tovább mélyítették az élményt. Az alkotók számos, különböző nézőpontból megfogalmazott kérdésre válaszoltak, ami valóban egyedülállóvá tette ezeket az alkalmakat: október 7-e óta a magyar zsidó közösség még nem találkozhatott a művészet nyelvén ilyen erejű színpadi megszólalással.

Akik most lemaradtak erről a rendkívüli élményről, jövőre remélhetőleg pótolhatják, amikor folytatódik a Mazsihisz és a tel-avivi Bar-Ilan Egyetem tavasszal aláírt együttműködése. Annyi már most biztos: Roy Horovitz jövő augusztusban a Gólem Színház új előadását rendezi, így hamarosan ismét találkozhatunk kivételes alkotói látásmódjával.

Fotók: M. Schmidt János / Mazsihisz