Volt-e antiszemitizmus az 1956-is forradalom alatt? Milyen szerepe volt a hazai zsidóságnak a forradalomban? Milyen okokból fordult ellenük a tömeg haragja, ahol ez megtörtént? Miért választották az emigrációt a zsidók az újból megtapasztalt félelem miatt? Ilyen kérdésekre keresi a válaszokat Rangos Katalin riporter Stadiensky Éva és Rainer M. János történészekkel.
Folytatódnak Rangos Katalin beszélgetései a JCC Budapest – Bálint Házban aktuális, közéleti és egyéb érdekes témákról. E havi beszélgetőtársai Rainer M. János és Stadiensky Éva történészek, akiket a riporter az 1956-os forradalom évfordulója kapcsán 1956 antiszemita jelenségeiről kérdez. Habár nem volt zsidóellenes az 1956-os közhangulat, a félelem mégis föltámadt a zsidóságban, amit az is táplált, hogy akkoriban még nem telt el sok idő a holokauszt óta. Volt-e alapja ennek a félelemnek?
A program leírása szerint a beszélgetés résztvevői többek között olyan kérdésekre keresik a válaszokat, hogy volt-e antiszemitizmus a forradalom alatt? Milyen szerepe volt a hazai zsidóságnak a forradalomban? Milyen okokból fordult ellenük a tömeg haragja, ahol ez megtörtént? S milyen következményei lettek mindennek, azaz sok zsidó miért választotta az emigrációt?
Rainer M. János történész egyik szakterülete az 1956-os forradalom, ő volt az első, aki könyvet publikált Nagy Imréről. A volt 1956-os Intézet utolsó igazgatója, jelenleg az egri Eszterházy Károly Egyetem Történettudományi Intézet tanára.
Stadiensky Éva történész kutatási témái többek között: a hatalom és az irodalom, a nagypolitika és társadalmi kataklizmák hatása a mindennapok emberére; 1956 társadalom- és eszmetörténete és a XX. századi magyarországi antiszemitizmus. A Debreceni Egyetem oktatója és a volt 1956-os Intézet munkatársa.
Az online beszélgetés október 22-én, csütörtökön este 7 órakor kezdődik. További részletek az esemény Facebook-oldalán találhatók.
(Fotó: 1956-os pillanatkép a budapesti Ferenc körút 34. számú ház előtt. Forrás: Fortepan, adományozó: dr. Ádám György)
