12.12. 15:34, kimenete: 12.13. 16:45 
A New Yorkban élő Joseph Malovany tartott az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) kántorképzésében történetében kiemelt jelentőségű mesterkurzust a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. Az előimádkozó- és kántor szakos hallgatók számára szervezett képzés a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) támogatásával valósult meg. Az alábbiakban Fekete László főkántor beszámolóját olvashatják.
A Berlinben rendezett európai kántorkonvent után egy hónappal a Rumbach utcai zsinagóga adott otthont Joseph Malovany mesterkurzusának. Világszerte ismert kántorról van szó, akit számos jeles zeneszerző kért fel zsidó vonatkozású műveikben való éneklésre. A fokozott érdeklődést bizonyította, hogy a világhírű kántor lipcsei tanítványai is részt vettek a mesterkurzus minden előadásán, továbbá ott volt egy osnabrücki kántor is.
A tel-avivi születésű, magyarországi családi kötődésekkel is rendelkező, New York-i házzánt a '80-as évek végén ismerhette meg a magyar közönség, amikor a Vigadóban és a Dohány utcai zsinagógában is szólóesteket adott. Családi hátterében ismert rabbik mellett kántor édesapjáról is tudhatunk. Malovany mester gyerekkori vallási és zenei neveltetése hatalmas tudásbeli hátteret jelent tanításában. Karnagyként, kántorok zongorakísérőjeként már igen fiatalon is rendszeresen szerepelt. Leggyakrabban hivatkozott mestere Solomon Rawitz kántor volt.
Malovany nemcsak a Fifth Avenue zsinagógában több évtizeden át szolgáló kántorként és jelentős hangversenyek fellépőjeként ismert, de a professzor a felsőfokú kántorképzésben is nemzetközi hírnevet szerzett magának. New Yorkban, Lipcsében, Moszkvában rendszeresen folyamatosan tanít és számos helyen alkalmi felkéréseknek tesz eleget. Kántori kiadványokban sokszor találkozni nevével zeneszerzőként, vagy kiadvány közreadójaként. Gyakorta szerepelt együtt a Moszkvai Zsidó Férfikórussal – jelentős szerepet vállalva repertoárjuk bővítésében, tanításukban.
A Rumbach zsinagógában tartott mesterkurzuson hangszer játszva vezette a foglalkozásokat, órákon át koncentráltan, lendületesen énekelt és beszélt, spinto tenor hangszíne ma is értékesen cseng. Tanítása középpontjában az ún. nuszachikus imádkozás állt, az a dallammotívum-világ, amely az aktualitás szertartászenéjét uralja. Ennek hangkészletében meghatározott hangnemű – többnyire modális – zenei skála áll.
FOTÓK: OR-ZSE
A növendékek meghallgatása során a szövegértés és helyes hangsúlyok fontosságára nagy súlyt helyezett. Mutatott példákat egyes imák asszociatív lehetőségeire és ezek zenei megvalósítására, azaz arra, hogy miként emelhető be egy szombati imába egy tórai vagy egy ünnepi dallam is akár, hogy nyomatékosítson, vagy tartalmi bővítést teremtsen. Megjegyezte azt is, hogy az effajta kreativitás akkor gyümölcsöző, ha a rabbit és a közösséget nem éri váratlanul az ilyen kiegészítés a liturgiában, éppen ezért ő ilyen esetekben egyeztet rabbijával és ha kell, a híveivel is.
Különleges információ volt mindannyiunk számára, hogy a középkorban – gazdasági okból – a német világban jelentős mértékű jemeni zsidó telepedett lel. Hangképzésük mesterünk szerint a német zsidók éneklésében is tetten érhető, sőt a mester be is mutatta, hogy a német zsidók miként pozícionáljak hangjukat.
Malovany kántor meghívása a Mazsihisz támogatásával jött létre, a Rumbachban a helyet Kiss Henriett igazgatónő biztosította, az előkészítésben, szervezésben Székelyhidi Hajnalka, a kántor szakirányú továbbképzés szakfelelőse és művésztanár, valamint Villányi Benjámin tanársegéd és kántorhallgató, Balla Zsolt lipcsei rabbi vállaltak sok tevékenységgel járó munkát. Köszönjük fáradozásukat!
Fekete László főkántor
