Zsidó emlékhelyek Nagykanizsán

Az idén márciusban indított programsorozat áprilisi fejezetének fő gondolata a deportálások 80 éves évfordulója és a Holokauszt Magyarországi Emléknapja kapcsán került megfogalmazásra.

2024. április 14. vasárnapra hirdette meg a Nagykanizsai Zsidó Hitközség azt a programját, ami a mai fiatalokkal és a felekezeten kívüli érdeklődőkkel ismertette meg a helyi zsidóság múltját az első ideköltözésüktől a vészkorszakig terjedő időszakra vonatkozóan.

Szepetnek Községi Önkormányzat Települési Értéktár Bizottságának vezetője nagyszámú érdeklődőt gyűjtött maga köré, ehhez személyes támogatást nyújtott a település plébánosa és több mint hatvan fővel jöttek el a nagykanizsai zsinagóga épületében tartott előadásra, majd az azt követő közvetlen beszélgetésre. Többen érkeztek Szepetnekről, Bajcsáról, Sormásról, Eszteregnyéről, Tótszerdahelyről és Molnáriból is. Nagykanizsa is képviseltette magát a megjelentek között.

Lévai Ibolya, a hitközség alelnöke fogadta a vendégeket és több, mint egy órás előadásában beszélt a kezdetekről, a zsinagóga építéséről, az első rabbikról, a hitközség által alapított iskolákról, a neves zsidó családokról, az 1848/49-es szabadságharc zsidó származású honvédjeiről, honvédtisztjeiről, végül pedig a nagykanizsai zsidósorsról, a gettóról, a Holokauszt során megölt zsidó polgártársakról.

A több mint 80 fős közönség nagy figyelemmel, méltóságteljes csendben hallgatta Lévai Ibolya előadását, eközben – mint egy égi üzenetként – a lemenő nap fénye a zsinagóga ablakán keresztül pont az egykori tóraszekrény függönyén lévő Dávid-csillagot világította meg.

Bognár Lajos Pál