Ma 115 éve született Fejtő Ferenc

2024. Július 31. / 10:00


Ma 115 éve született Fejtő Ferenc

Fejtő Ferenc (François Fejtő) író, újságíró, kritikus, történész-esszéista, politológus, Kelet-Európa szakértő munkásságát közel ötven könyv és mintegy tízezer cikk őrzi. Művei összesen tizennégy nyelven, tizenhat országban jelentek meg – magyarra csak a rendszerváltás óta fordítják őket, addig szamizdatként terjedtek írásai. Ma 115 éve, 1909. augusztus 31-én született Fischel Fülöp Ferenc néven Nagykanizsán.

A betűk szeretete és az újságírás a családi örökség része volt, hiszen nagyapja előbb a Pester Lloyd nyomdásza, majd a Zala című nagykanizsai lap alapítója; apja könyvkereskedő, nyomdász, újságíró – a szabadkőműves mozgalom tagja. A nagykanizsai piarista gimnáziumban kitűnővel érettségizik, a budapesti egyetemre mégsem felvételizhet, mert a numerus clausus miatt nem vesznek fel több zsidót. Pécsre jelentkezik, ahol Kolozsvári Grandpierre Emillel életreszóló barátságot köt: mindketten nagy érdeklődést mutatnak a francia irodalom iránt.

Egy napon felolvassák neki a számára ismeretlen költő, József Attila  Tiszat szívvel című versét. Még aznap este felkeresi a poétát a lakásán, s egyben megfogadja, többé nem ír verset. Mindketten Zuglóban laknak, majd mindennap találkoznak, együtt járnak a Japán Kávéházba. 

1934-től jelennek meg tanulmányai meg a  Nyugatban, 1936-tól közösen szerkeszti a Szép Szót Ignotus Pállal és József Attilával. Barátja halála után minden rosszra fordul. 1938-ban a kormány németbarát politikáját bírálja: újra elítélik hat hónapra osztályellenes izgatásért. Nem várja meg, hogy bilincsbe verjék, a Népszava tudósítójaként titokban vízumot szerez Franciaországba. Másnap búcsút int hazájának. 1944-től már az Agence France Presse (az AFP, a francia állami hírügynökség) munkatársa.

1973-ban az élet kárpótolja. Hazájában 22 évesen kitiltották az összes egyetemről, Franciaországban 64 évesen irodalmi munkásságáért elnyeri a doktori címet. 1972 – 1982 között az egyik legrangosabb felsőoktatási intézményben, a párizsi Politikai Tanulmányok Főiskoláján a Szovjetunióval és Kelet-Európával kapcsolatos szemináriumok igazgatója.

Olaszul, franciául, angolul, németül és magyarul küldte politikai témájú elemzéseit, tanulmányait az Egyesült Államoktól Japánig, a világ számos országába.

1988-ban Méray Tiborral (ugyancsak Franciaországba emigrált újságíró barátjával) közösen eléri, hogy a nemzetközi nyilvánosság figyelmének középpontjában emlékművet állítsanak a párizsi Père-Lachaise temetőben Nagy Imre és mártírtársai emlékének – ezzel is nyomást gyakorolva az akkori magyar vezetésre. 42 év után, 1989-ben tér vissza először Magyarországra, a volt miniszterelnök és mártírtársai hivatalos újratemetésére.
(Forrás: fejto100.hu)

Egyik fontos műve a Magyarság, zsidóság, amelyről Stark Tamás a Magyar Tudomány 2001 októberi számában ezt írta: Fejtő különös részletességgel ír a zsidóságnak a modern magyar kultúra megteremtésében játszott meghatározó szerepéről. A 19. század közepéig a nagy arisztokrata famíliák voltak az irodalmárok és művészek mecénásai. A 19. század második felétől azonban egyre inkább a zsidó ipari- és bankhatalmasságok léptek a helyükbe. A zsidóság sikereit betetőzte az izraelita hit bevett vallássá nyilvánítása, valamint a vegyes házasságoknak utat nyitó polgári házasság 1892-ben történt bevezetése. A magyar zsidóság asszimilációs törekvése a 19. század végén megjelenő új ideológia, a cionizmus elutasításában is megnyilvánult.

A sikerek mellett már az „aranykorban" jelentkeztek azok a problémák, amelyek aztán későbbi korszakokban bontakoztak ki. „A zsidó asszimiláció sorsát az pecsételte meg, ami egyben legfőbb előrelendítője is volt: a zsidóság gyors és tömeges polgárosodása." Fejtő szerint ez a magyar zsidóság történetének paradoxona. 

Stark Tamás írását teljes terjedelmében itt olvashatják el.

Fotó: Sarkantyu Illés. Forrás: fejto100.hu

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Megemlékezés Kemény Ferenc és felesége botlatókövénél
Zsidó világ
Rav Hacsek és Sajó úr rendhagyó Talmud-tanulása az RS9-ben
Zsidó világ
Megszépült a tahitótfalui zsidó temető
2024. Október 15. / 10:20

Megszépült a tahitótfalui zsidó temető