„Fényképeik fennmaradtak, de nem szólnak hozzám”

2024. Július 05. / 13:00


„Fényképeik fennmaradtak, de nem szólnak hozzám”

– Ez a világtalálkozó talán segít emlékezetközösséget létrehozni olyanokból, akik hozzám hasonlók és olyanokból, akik kicsivel több családi emlékkel rendelkeznek. Létrehozni egy közös emlékmozaikot, amely segíthet megérteni felmenőink életét, mindennapjait, örömeit és bánatait – mondta dr. Grósz Andor Mazsihisz-elnök a Zsidók Győri Gyökerei Világtalálkozón megrendezett konferencia megnyitóján.

Zsúfolásig megtelt a győri Famulus Hotel nagyterme, ahol ma délelőtt csaknem kétszázan gyűltek össze a Zsidók Győri Gyökerei Alapítvány által szervezett világtalálkozó keretében megtartott tanácskozáson. 

győr_ill..jpg

A résztvevők – közülük sokan az Egyesült Államokból és Izraelből – a július 4-7 közötti világtalálkozó révén megismerkedhetnek egymással, vagy a régi ismerősök újra találkozhaztnak, meglátogatják a várost és annak zsidó emlékeit, s megemlékeznek a holokauszt 80. évfordulójáról.

A programot múzeumlátogatás, konferencia, emléktábla avatás, közös faültetés, hangverseny színesíti, s természetesen gyászünnepélyt is rendeznek az áldozatok emlékére. 

A mai napon a budapesti Páva utcai Holokauszt Dokumentációs és Emlékközpont (HDKE), valamint a Zsidók Győri Gyökerei Alapítvány közös szervezésében „A múlt emlékezete, a jövő formálása – Győr zsidó öröksége” címmel tartottak tanácskozást, amelyen Krausz Péter, az említett alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Grósz Andor Mazsihisz-elnök, egyben a HDKE kuratóriumának elnöke nyitotta meg a konferenciát. 

krausz_győr.jpgKrausz Péter köszönti a tanácskozás résztvevőit

Mint a Mazsihisz elnöke fogalmazott: az elődök emléke minden közösség létalapja, ez köti össze tagjait, helyezi el őket a földrajzi térben és ad fogódzókat az embereknek. 

– Különösen igaz ez ránk, zsidókra nézve. A múlt ismerete helyezi kontextusba az ősök cselekedeteit, teszi megérthetővé családi döntéseit – jelentette ki. Beszédében dr. Grósz Andor elmondta: 

„a virtuálisan megőrzött közösségi lét általános jelenség az elűzöttek, elvándoroltak körében, csakúgy, mint a honvágyturizmus, az örökségturizmus. Még inkább igaz ez ránk, zsidókra, a győri holokauszt áldozatainak és túlélőinek leszármazottjaira”.

A Mazsihisz elnöke megemlítette: „Negyvenöt családtagom pusztult el a holokauszt idején. Fényképeik fennmaradtak, de nem szólnak hozzám, némán titkolják a családi történeteket, nem beszélnek azokról az eseményekről, találkozásokról és örömökről, amelyeken megörökítették őket”. 

tömeg.jpgDr. Grósz Andor megnyitja a tanácskozást

Hozzátette: a győri zsidó életre vonatkozó vészkorszak előtti családi történetek rendkívül töredékesek, de ez a világtalálkozó talán „segít emlékezetközösséget létrehozni olyanokból, akik hozzám hasonlók és olyanokból, akik egy kicsivel több családi emlékkel rendelkeznek. Létrehozni egy közös emlékmozaikot, amely segíthet megérteni felmenőink életét, mindennapjait, örömeit és bánatait”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Győr városa milyen sokat köszönhet annak a helyi zsidóságnak, amelynek 80 százalékát gyilkolták meg a vészkorszakban. Így fogalmazott:

– Ez alkalommal is szeretném kihangsúlyozni, amiről többször beszéltem és mindaddig el fogom ismételni, amíg minden győri polgár, függetlenül családi hátterétől, nem lesz tudatában annak, mi mindent köszönhet a város zsidó származású polgárainak. Győr „közös munka eredményeként” jött létre, a helyi zsidók nélkül a város nem olyan volna, amilyennek ma ismerjük. A győri zsidók a vészkorszak előtt a város társadalmában munkájukkal, a közjóért fáradozásukkal megbecsülést vívtak ki maguknak. 

grósz_győr.jpg

Dr. Grósz Andor kifejezte reményét, hogy az újabb győri generációk is megismerhetik ezt a közös múltat, a visszalátogató elszármazottak pedig – a gyökereiket felidézve – eleven kapcsolatokat teremtenek, erre ihletnek az ősök alkotásai városszerte, az épített emlékek, a Győr-szigeti temető évszázados sírjai, melyek mind tanúsítják közösségünk történelmi begyökerezettségét.

Ezután Karsai László történész professzor tartott előadást „Mi történt a zsidókkal és a cigányokkal a II. világháború idején Győrben és környékén” címmel. Bevezetésképpen elmondta: „először az 1980-as évek elején kutattam a győri levéltárakban, ahol a magyarországi cigány holokauszttal kapcsolatos dokumentumokat kerestem. Egy évtizedes kutatómunkám végeredménye: körülbelül tízezerre becsülhető azoknak a cigányoknak a száma, akiket valamilyen formában üldöztek, diszkrimináltak 1944–1945-ben. Egyetlen törvény vagy rendelet nem határozta meg, kit kell vagy lehet cigánynak tekinteni”.

Karsai.jpgKarsai László történész

Megemlítette, hogy Magyarországon a cigány katonai munkásszázadokat csak 1944. augusztus 23-a után kezdték megszervezni, ezekbe a kóbor-, illetve letelepedett, de állandó foglalkozással, munkahellyel nem rendelkező 18–52 év közötti cigány férfiakat akarták besorozni. 

– Ellentétben az engedelmes zsidókkal, a cigányok elszökdöstek, általában hazaszöktek – hangsúlyozta. 

A Vörös Hadsereg előretörése miatt a Tiszántúlon és a Duna–Tisza közén el sem tudták kezdeni a cigány munkásszázadok megszervezését, míg a Dunántúlon a nyilasok cigánypolitikájával szemben nem szervezett, de széles körű ellenállás bontakozott ki – folytatta a professzor. „Sorozatosan azt jelentették az illetékesek, hogy járásukban csak letelepedett, illetve sokat dolgozó cigányok élnek. Néhány dunántúli városban, amelyek 1945 tavaszán többször is gazdát cseréltek, tucatjával mészárolták le a cigányokat”. 

Karsai Péter azt mondta: a holokauszt miatt körülbelül ezer-kétezer cigány honfitársunkat kell gyászolnunk, ami a körülbelül 220 000 fős cigány népesség (az 1941-es határok között) 0,4-0,9 százaléka volt.

tömeg2.jpgA konferencia közönsége, előtérben Csepeli György professzor

A győri zsidóságról Karsai László elmondta: Győrött az 1941-es népszámláláskor 4688 zsidót találtak, ami a város lakosságának 8,2 százaléka volt. A vármegyei átlagnál magasabb iskolázottságúak voltak, 42 százalékuk középiskolát végzett. 1944 júniusában a győri gyűjtőtáborban 5085 zsidó volt, innen június 11-én és 14-én egy-egy szerelvénnyel deportálták őket. (Karsai professzor előadásának bővített, szerkesztett változatát elolvashatják az Élet és Irodalom július 5-i számában A komáromi Csillag-erődtől a győri gettóig címmel.)

A tanácskozás egyik fontos előadása volt dr. Zima Andrásé, aki a HDKE tevékenységét, munkáját, főbb feladatait ismertette a hallgatósággal.

Fotók: Mazsihisz.hu

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek