Álmodtak, rajzoltak, építettek – amíg engedték nekik

A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl címmel jelent meg Gottdank Tibor új könyve, amelyből kiderül, hogy a modern Budapest arculatát német építőmesterek tanítványai, a zsidó építészek alkották meg.

Külön öröm számunkra, hogy a szerző a zsidó építők munkásságáról portálunkon közölt cikksorozatot, amelyben többek között rámutatott arra, hogy az emancipációs törvény 1867-es bevezetése óta mennyi nevezetes kincset adtak a magyar zsidó építészek hazánknak. Sőt, nem túlzás azt állítani, hogy a modern Budapestet a bevándoroltak és azok leszármazottai, a tanítómester németek és a tanítvány zsidók építik fel.

Zsidó építészek elképzelései szerint épült a Gresham palota, a Gellért, az Astoria, a Palace és a Ritz-Carlton szálloda, Lipótváros eklektikus bérpalotáinak nagy része, a Deák tér és a Szervita tér legszebb házai, a századfordulós Városligeti fasor villái és a modern fővárosi mozik. Tevékeny részt vállalnak a mai Andrássy út és a kispesti Wekerle-telep kialakításában, ők teremtenek modern hangulatot Újlipótvárosban, Pasaréten, a Margit körúton, szecessziót Józsefvárosban, Terézvárosban, Zuglóban, a Szent István körúton és a Szabadság téren. Hivatali épületeket, áruházakat, iskolákat, kórházakat, fürdőket, uszodákat, sportpályákat és színházakat alkotnak. Vidéken elsősorban Erdély nagyvárosainak, valamint Szabadka, Szeged, Kecskemét, Nyíregyháza, Komárom, Nagykőrös, Nyírbátor, Palicsfürdő és Pöstyén arculatát alakítják. Mint Gottdank Tibor írja, a szecessziós és modern arculatú Magyarország felépítésében jelentős a zsidók által hozzáadott érték: álmodtak, rajzoltak, építettek, amíg engedték...

Ezt az örökséget dolgozza föl a K.U.K. Könyv- és Lapkiadó gondozásában megjelent könyv, amelyet Saly Noémi irodalomtörténész, Budapest kiváló ismerője és kutatója így ajánl az olvasóknak: "ez a könyv egyszerre adattár és nagyregény, Magyarország regénye is. Utolsó fejezetei nagyjából ott érnek véget, ahol az egyszervolt, magyarságára és európaiságára egyaránt joggal büszke hazai zsidóság története is – kivéve azon kevesekét, akik megúszták: túlélték vagy időben elmentek. A kötet szerzője nem művészettörténész, nem is építész. A célja ennyi volt, nem több és nem kevesebb: e meghatározott időkeretben kötetbe gyűjteni a magyar építészet zsidó származású alkotóit. Adatairól azonban elmondhatjuk: a ma lehetséges legpontosabb tudás összegződik itt. Sok kétely és bizonytalanság eloszlott, sok évszámot sikerült végre kideríteni: engedélyek, átadások, halálesetek napját az internet jóvoltából ma már sokkal könnyebb kibányászni a korabeli sajtóból – már ha nekiáll valaki ennek az emberpróbáló, pepecs munkának. (Ahhoz már nagy szerencse is kell, hogy előkerüljön egy gyászjelentés, a rajta szereplő családtagok közül éljen még valaki, mondjuk Angliában, legyen neki egy nyilvános e-mail-címe, s a megkeresésre azonnal, boldogan válaszoljon, fényképpel koronázva az információkat.)".

Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl. K.U.K. Könyv- és Lapkiadó, 2018. 9800 forint

K. Zs.