Szekeres Dorina könyvajánlója a Szombat folyóiratban jelent meg, amelyet most teljes terjedelemben közlünk. Az ismertetett kötet – Tárik Meszár munkája – az iraki zsidóság 2600 éves, alig ismert történelmét mutatja be személyes kötődés és tudományos igényesség ötvözetével, miközben a mai Közel-Kelet vallási és etnikai feszültségeire is fontos párhuzamokat kínál.
A könyv szerzője, Tárik Meszár származása által (anyai ágon magyar zsidó, apai ágon iraki felmenőkkel rendelkezik) könnyen azonosul a választott témával, amely kutatási területét, az arab világban élő etnikai és vallási kisebbségek helyzetét, illetve családi kötődését is magában foglalja. A szerző jelenleg a Migrációkutató Intézet vezető kutatójaként tevékenykedik.
Könyve filoszemita megközelítéssel, mégis tárgyilagosan és tudományos igénnyel íródott. A kutatás sok esetben elsődleges forrásokra épül, amelyben a korabeli iraki sajtó intakt tudósításait feldolgozva, majd azokra reflektálva közvetít objektív képet az iraki zsidóság történetéről és tragédiájáról.
A kötet témája már csak azért is egyedinek mondható, mert eddig csak töredékes információk álltak az olvasók rendelkezésére. A konzekvens felépítésű fejezetek kronológiai sorrendben haladva 2600 évre visszamenőleg mutatják be a mezopotámiai zsidók történetét. A komplex történeti áttekintés után a közelmúlthoz kanyarodva, a szerző figyelmet fektet a nácizmus régión belüli terjedésének és az anticionizmus megjelenésének kellő hangsúlyozására. A zsidókkal szembeni ellenérzések már a 20. század első harmadában felerősödtek Irakban, különösen a brit jelenlétet követően, majd a brit befolyás csökkenésével olyan arab nacionalista kormányok jutottak hatalomra, amelyek nyitottak voltak a náci Németország propagandájára.
A könyv különös fókusza innen kezdődik: Izrael Állam megalakulását követően, 1948-ban egy addig példátlan gyűlöletkampány indult az iraki sajtóban, amely egyre több, a zsidókat negatív színben feltüntető cikkel és tudósítással fokozta az antiszemita közhangulatot. A Farhúd, majd az azt követő visszaélések és jogsértések a zsidó közösségre olyan jelentős nyomást jelentettek, hogy egyre többen az alijában, azaz az Izraelbe történő kivándorlásban látták az egyetlen kiutat. Ennek következtében több mint 130 000 ember hagyta el iraki hazáját, és az éppen megalakult, formálódó Izrael Állam földjére települt át. A szerző szót ejt a bevándorlókat érintő társadalmi, kulturális és beilleszkedési nehézségekről is, és rávilágít a napjainkban is fellelhető analógiára Irak egyéb kvantitatív vallási kisebbségeinek üldözése között.
Tárik Meszár
A hasonlóság szembeszökő napjaink közel-keleti történéseivel. A könyvben feldolgozott eset mentén párhuzamot vonhatunk a ma is aktuális, arab országokban zajló etnikai és vallási csoportok marginalizálásával, illetve egyes esetekben elnyomásával. Az október 7-i események után felerősödött új antiszemita tendenciák következtében feléledt a zsidó kisebbségek üldözése. Az ezzel járó társadalmi disszonancia, amely a korábbi korszakok mintázatait idézi, ma is tetten érhető, és ez a könyvben is megjelenik.
Tárik Meszárnak ez a harmadik kötete, és a szerző tervezi a könyv folytatását. Meleg szívvel ajánlom mindazoknak, akik érdeklődnek az iraki-mizrahi zsidóság múltja, jelene és jövője iránt, illetve azoknak, akik a közel-keleti kultúrába szeretnének mélyebb betekintést nyerni.
Könyvbemutató a Hunyadi téri zsinagógában
A kiadvány elérhető az alábbi könyvesboltokban, valamint megrendelhető online az alábbi e-mail címen: tarik.meszar@gmail.com
Írók Boltja, 1061 Budapest, Andrássy út 45.
Atlantisz Könyvsziget, 1061 Budapest, Király utca 2.
Láng Téka, 1137 Budapest, Pozsonyi út 5.
Szekeres Dorina írása
