A császári és királyi szállító címet kiérdemelt Lengyel családról nyílt kiállítás Szegeden

A zsidó származású Lengyel Lőrincz 1858-ban alapította meg szegedi családi vállalkozását, amely kárpitosmunkával, bútorgyártással- és kereskedelemmel, valamint temetkezési termékek forgalmazásával foglalkozott. Ez a cég készítette az 1896-os millenniumi kiállítás nagy díszsátrát, az újjáépített budai palota főhercegi lakosztályának berendezését és Erzsébet királyné egyik kerti házának népies–magyaros bútorait is.

A bútorairól híressé vált Lengyel Lőrinczet és leszármazottait, történeteiket, alkotásaikat bemutató tárlat nyílt vasárnap a szegedi Új Zsinagógában. Frauhammer Krisztina, a tárlat kurátora a megnyitón elmondta, három évvel ezelőtt azzal a céllal indították el az Eltűnt családok nyomában című kiállítássorozatot, hogy a nyilvánosság minél többet megismerhessen annak a kutatómunkának az eredményeiből, amely a Szegedi Zsidó Hitközség archívumában folyik – írja a Szegeder.hu helyi hírportál.

Mint a cikkben olvasható: a tárlarszervezők azt szeretnék elérni, hogy a szegediek és az ideérkező turisták minél többet megtudjanak az egykor a városban élő zsidó közösségről, családokról. 

A január 31-ig megtekinthető tárlat korabeli fényképek, dokumentumok és néhány bútor segítségével idézi fel az egykor a város legnagyobb adófizetői közé tartozó Lengyel (eredetileg Pollák) család történetét, amelynek ősei az első szegedi betelepülők között lehettek a 18. század végén.

Lengyel Lőrincz 1858-ban alapította meg kárpitosvállalkozását, amely bútorkereskedelemmel is foglalkozott, majd tevékenységét bútorgyártással és temetkezési termékek forgalmazásával is bővítette. 

A császári és királyi szállító címet viselő cég készítette az 1896-os millenniumi kiállítás nagy díszsátrát és berendezését. Megrendelést kaptak az újjáépített budai palota főhercegi lakosztályának berendezésére, valamint Faragó Ödön tervei alapján legyártották Erzsébet királyné kerti házának népies–magyaros bútorait is. Ezt a kollekciót előbb az Iparművészeti Múzeumban, majd a párizsi világkiállításon is bemutatták, az aranyéremmel díjazott garnitúrát pedig rögtön megvásárolta a Viktória és Albert Múzeum elődje, és néhány darabja ma is a múzeum gyűjteményében szerepel.

A megnyitón beszédet mondott Buk István, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke is (címlapképünkön).

A Szegeder.hu írása teljes terjedelmében itt olvasható.

Fotó: Karnok Csaba/Délmagyar