Szombat: 220 előadás az antiszemitizmusról

2025. Április 22. / 10:55


Szombat: 220 előadás az antiszemitizmusról

Az október 7-i barbár Hamasz-mészárlás és az azt követő példátlan antiszemita hullám olyan mély megosztottságot eredményezett még a zsidóságot, antiszemitizmust és holokausztot kutató tudós közösségekben is, hogy szükségessé vált mindeme fogalmak újradefiniálása. Ezen dolgoztak egy Londonban tartott megakonferencia észtvevői – írja a Szombat folyóirat online kiadása.

A Hamasz-mészárlás nemzetközi fogadtatása világossá tette a baloldali, kisebbségvédő politika válságát. A fősodrú nyugati baloldal elítélte ugyan a mészárlást, de sietett a palesztinokat mentegetni, mondván, hogy tettüket – ha nem is menti, de magyarázza az izraeli „megszállás”. 

A világ közvéleményét hivatalból tolmácsoló ENSZ-főtitkár a mészárlást követő nyilatkozatában szintén az „56 éve tartó fojtogató megszállással” magyarázta izraeli gyerekek és öregek szadista legyilkolását. 

A magukat progresszívnek tekintő kisebbségvédő mozgalmak közül sokan vagy hallgattak (mint a fősodrú nőjogi mozgalmak), vagy alig burkoltan üdvözölték és szabadságharcnak tüntették föl a – méreteiben ugyan nem, de szándékában kétségkívül – népirtó akciót. A gender studies tanszékek üdvözlő nyilatkozata mindennél jobban tükrözi a krízis mélységét. 

 A válság a holokauszt kutatóit is megosztotta: az antifasiszta ideológia elsődlegességét valló kutatók közül sokan Izraelt (is) felelőssé tették a rászakadt tragédiáért. Azok a kutatók, akik a mészárlást a „megszálló” Izrael és az „ellenálló” palesztinok konfliktusaként keretezték, az utóbbiak pártját fogták, és éppen a holokauszt erkölcsi tanulságára hivatkozva támadták Izraelt. 

A holokauszt tanulságát a zsidó állam ellen fordítani, azt állítani, hogy „a zsidók azt csinálják a palesztinokkal, amit a nácik tettek velük” – mutatja a kisebbségvédő ideológia teljes pervertálódását. 

(Ennek a lózungnak mediatizált változata a „népirtás” vádja, amit a fősodrú média világszerte gátlás nélkül terjeszt – ha nem is tényként, de elfogadható véleményként.)

(...)

Ilyen körülmények között a zsidó közösség és támogatói, csakúgy, mint a függetlenségüket őrző kutatók számára megnövekedett azoknak az antiszemitizmussal foglalkozó kutatóhelyeknek a fontossága, amelyek 

nem hódolnak be az emberjogi nyelven megszólaló Izrael-ellenességnek, nem tartják a cionizmust szitokszónak, és evidenciának tartják, hogy az anticionizmus, tehát Izrael létezési jogának nyílt vagy burkolt megkérdőjelezése nem más, mint a korszerű nyelvezetbe öltöztetett zsidógyűlölet. 

Ebben a közegben vizsgálják az antiszemitizmus kortárs formáit – amelyek a dühödt egyetemfoglalók szerint csak a cionista propaganda által kitalált fantáziák.  A nyugati világban ilyen független kutatóműhely egyelőre kevés van. Három ilyet érdemes megemlíteni: 

– az amerikai Indiana University égisze alatt működik az Alvin Rosenfeld vezette Institute for the Study of Contemporary Antisemitism (ISCA);
– a Charles Asher Small által alapított Institute for the Study of Global Antisemitism and Policy 
(ISGAP) független kutatóhelyként működik;
– úgyszintén független kutatóhely a David Hirsch vezette London Centre for the Study of Contemporary Antisemitism 
(LCSCA). 

Mind a három kutatóhely rendkívül aktív: könyveket és egyéb kiadványokat tesznek közzé, konferenciákat szerveznek, online előadás sorozatot tartanak és keresik az utat a politikai aktorok irányába. E téren legaktívabb az ISGAP, amelynek vezetője nemrég az amerikai kongresszus kulturális bizottsága előtt fejtette ki, hogy a katari milliárdok hogyan befolyásolták el az amerikai egyetemek uralkodó eszméit.

A Szombat cikkét teljes terjedelmében ITT olvashatják.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Nagyon boldog születésnapot, drága Klein Judit!
Mazsihisz hírek
Meghívó a Mazsihisz májusi közgyűlésére