Gazdag és tartalmas nyári számmal jött ki a Szombat

2021. Június 21. / 13:25


Gazdag és tartalmas nyári számmal jött ki a Szombat

Szerző: Kácsor Zsolt

Bőséges olvasnivalót kíván a nyárra a Szombat zsidó politikai és kulturális folyóirat legfrissebb száma. Olvashatnak egy-egy interjút Spiró György íróval és Dombi Gábor doktorandusszal, egy megemlékezést Schweitzer József főrabbiról a fia tollából, zsidó témájú regényekről szóló recenziókat Götz Esztertől, valamint összeállítást a hetven évvel ezelőtt történt, zsidókat is nagy számban érintő kitelepítésekről. 


Most egy olyan lapszemlét írunk, amely annyiban rendhagyó, hogy voltaképpen egyetlen cikket sem hagy ki az ajánlásból – aminek az az oka, hogy a Szombat legfrissebb, nyári száma rendkívül tartalmasra sikerült.

A lap Gadó János remek helyzetelemzésével indít Gázai háború címmel, az írás fókuszában az új formában és új felületeken jelentkező zsidógyűlölet és Izrael-ellenesség. A cikk arra világít rá, hogy némileg meglepő módon balos-liberális online sajtótermékekben is megjelent a leplezetlen Izrael-ellenesség, ami újra indokolttá teszi a kérdést: hol van a határ az antiszemitizmus és az Izrael-bírálat között?

sz.jpg

A Szombat kiemelten foglalkozik a hetven éve, 1951 nyarán kezdődött kitelepítésekkel, amelyek átlagon felüli arányban érintették a fővárosi zsidóságot. Ebben az összeállításban Novák Attila: A testőrparancsnok és a hitközségi elnök címmel írt cikket Stöckler Lajos (a Magyar Izraeliták Országos Képviselete, valamint a Budapesti Izraelita Hitközség akkori elnöke) és vitéz csíktaplóczai Lázár Károly (a Magyar Királyi Testőrség volt parancsnoka) családjának kapcsolatáról.  A kitelepített Lázár család a hitközség elnökéhez fordult segítségért egy magánlevélben, ami szemléletes kordokumentuma annak, hogy – mint Novák fogalmaz – „most” a zsidók vannak olyan uralmi pozícióban, hogy segíthetnek.

Az összeállításban Kovács András: A kitelepítések és a hitközségi politika címmel írt összefoglalót a témáról, ebből kiderül: 1951-ben minimum kétezer, de inkább háromezer lehetett a zsidó kitelepítettek száma, nem csoda hát, hogy nagy pánik tört ki a zsidóság körében. A források szerint – írja Kovács – a kitelepítettek egy részét (300-400 embert) a hitközség segélyezte, s közreműködött szeretetotthonban való elhelyezésükben is. 

Ugyanebben a blokkban Gyarmati György: Kitelepítések Budapestről 1951 – A politikai őrségváltáshoz társított társadalmi-lakhatási diszkrimináció címmel írt anyagot, amiből megtudhatjuk: a Rákosi-éra a kitelepítések révén újabb 5300 fővárosi ingatlanra tette rá a kezét. Az „újraosztással” a hadsereg, az ÁVH és egyes minisztériumok dolgozói jártak jól, azaz a rendszer voltaképpen a saját kádereit, híveit jutalmazta a deportálások révén megszerzett ingatlanállománnyal. 

A kitelepítések témájában Götz Eszter készített interjút Dombi Gáborral, az OR-ZSE doktoranduszával, akinek Osztályellenségek című tanulmánykötetét a Nemzeti Emlékezet Bizottsága adta ki. Götz a szerzőt többek között a holokauszt utáni magyar zsidóság javarészt megíratlan történetéről, a hatalom irracionalitásáról és a témával kapcsolatos, személyes motivációjáról kérdezte. Az interjút Schüttler Tamás: Döngölt padló című, szociografikus ihletetettségű, novellisztikus prózája követi, amely a Breuer család mezőtárkányi kitelepítésének történetét meséli el.

A lapszám egyik legérdekesebb cikke Várnai Pál interjúja Spiró György íróval, aki – szokása szerint – megint brillírozik interjúalanyként a „Híján vagyunk a gójoknak” című beszélgetés során. Az interjú a tavaly megjelent, Malaccal teljes éveink című esszékötetével kapcsolatban született, s megtudjuk belőle, hogy a Mester a könyvhétre új kötettel jelentkezik. A címe: Mikor szabad ölni? 

A Szombat megemlékezik a hat éve elhunyt Schweitzer József főrabbiról, akiről a fia, Schweitzer Gábor írt családi elbeszélésekkel gazdagított, szép és méltó visszaemlékezést. A nyári lapszám Götz Eszter Együttállás című recenzió-blokkjával zárul, amelyben a szerző kortárs magyar regények kapcsán vizsgálja meg, hogy a kortárs magyar irodalom miként látja a zsidóságot irodalmi témaként. Az öt regényt fókuszba állító összeállításban többek között Gyurkovics Tamás, Szabó Stein Imre vagy Mezei Márk egy-egy művéről olvashatnak.

(A lap megjelenését támogatja: Amerikai Joint Magyarország; Mazsihisz; Mazsök; a mostani számot a Magyar Művészeti Akadémia is támogatta.)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
„És Mózes, akit nem ismertek fel, végignézett mindent..."
Megemlékezések
Könyvajánló: A meggyalázott csillag
2025. Június 13. / 15:10

Könyvajánló: A meggyalázott csillag