Miért szakállasok a zsidó férfiak?

2022. Április 29. / 12:54


Miért szakállasok a zsidó férfiak?

A világ összes antiszemita előítéletekkel foglalkozó érzékenyítő foglalkozása azzal kezdődik, hogy a zsidóként azonosított külső jegyek csacsiságok. Mert lehet zsidó a szakállás-kaftános, széles karimás kalapú ortodox is, de nem kevésbé a szőke, mosolygós, fiatal lány vagy fiú, a fekete, a fehér, a nagyorrú és a pisze, a vézna szemüveges és a kigyúrt egyaránt. Jó, de honnan jött akkor a szakáll sztereotípiája? A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár aktuális magazinjának írásából ez is kiderül.

Első körben alighanem a Mózes 3. könyvének 19. fejezetéből, a 27. versből, amely azt kéri a zsidóktól, hogy ne vágják egészen körbe a fejükről a hajt és a szakálluk végét se, hát, úgy is szokás magyarra fordítani, hogy ne csúfítsák el. Vagyis borotvával teljesen levágni nem lehet, penge nem illetheti tehát az arcszőrzetünket az előírás szigorú értelmezése szerint. A villanyborotva ugyan jelentősen megkönnyíti a dolgot, tehát – visszatérve az előítélet-ellenes megfontolásokhoz – vannak rendszeresen borotválkozó, simaarcú ortodox zsidók is, de az ultraortodoxia köreiben jórészt megmaradt a szakáll hagyománya, illetve a különböző méretű pajeszok meghagyása, amely szokás szintén ebből a szöveghelyből ered. Ez ma már a hovatartozás jelzése is, a szabályok szigorú komolyanvételét mutatja, ha tetszik, akkor jámborsági teszt. 

A kabbala hagyományától ihletett hászidizmus különös vonzalmat tanúsít az arcszőrzet érintetlenül hagyása iránt, a legnagyobb hatású kabbalisták egyike, a szent Ari, Jichák Lúria a 16. századi Cfátban különösen vigyázott az életéről szóló legendák szerint minden szál hajára, szakállára, gyermeke haját viszont a nagy talmudi rabbi, Simon bár Joháj nyughelyén – ő írta a kabbala fő művét, a Zohárt a hagyomány szerint. Meronban vágatta le a fáma szerint, ahol ma is, Lág báOmerkor, hároméves fiúk tömegeinek vágják le ünnepélyesen a haját.

LágbáOmer, vagyis miért pont most szőrözünk a szakállal és a hajjal?

Az Ómer-számlálás idején végképp tilos borotválkozni, a gyászidőszak egyik tiltó előírása ez, személyes gyász idején és a nyári három hétben is így van, amely Tammúz 17-ét választja el Áv havának kilencedikétől, a Szentély pusztulásának emléknapjától. A harmincharmadik napon azonban felfüggesztjük a tilalmat és mivel történetesen ezen a napon halt meg Simon bár Jóháj, ezért tartják a hajvágó bulikat és egyéb szórakoztató rendezvényeket Meronban. 

A cfáti kabbalisták szerint ez a hajlevágós szokás meglehetősen régi és bevett, de ránk csak a cfáti kabala hagyományozta. Mindebből úgy tűnik, hogy a hajkorona óvása valamiféle tisztasághoz, szentséghez kapcsolódna a zsidó képzeletben.

Címlapkép / Ismeretlen festő: Strájmlis fehér szakállú zsidó férfi / A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
„…Bileám fölkelt reggel, fölnyergelte szamarát ...”
Zsidó világ
Holnap böjtölünk, majd kezdődik a három gyászhét
Zsidó világ
„Ne egyél semmi utálatosat!”
2024. Augusztus 29. / 09:38

„Ne egyél semmi utálatosat!”