11. Pekúdé 38,21–40,38

Mózes második könyve
héber és angol nyelven itt olvasható

Ex 38,21 Ez a hajléknak, a bizonyság hajlékának elszámolása, amint Mózes rendeletére el lett számolva a leviták munkájával, Itámár, Áron főpap fiai által.

Ex 38,22 Becalél, Úri fia, Húr unokája Jehuda törzséből elkészítette mindazt, amit megparancsolt az Örökkévaló Mózesnek.

Ex 38,23 És vele Oholiáb, Ahiszámák fia, Dán törzséből, kőfaragó-, szövő- és hímzőmester, kékbíborban, pirosbíborban, karmazsinban és bisszusban.

Ex 38,24 Mind az arany, ami fel lett dolgozva a műre az egész szent munkánál, a felajánlott arany huszonkilenc kikkar és hétszázharminc sekel volt a szent sekel szerint.

Ex 38,25 A gyülekezet megszámláltjainak ezüstje pedig száz kikkar és ezerhétszázhetvenöt sekel a szent sekel szerint.

Ex 38,26 Fejenként egy beka, vagyis egy fél sekel a szent sekel szerint, mindazoktól, akik átmentek a megszámláláson, húsz évestől fölfelé, megfelelően hatszázháromezerötszázötven személynek.

Ex 38,27 És száz kikkar ezüst szolgált a szentély talapzatainak és a függöny talapzatainak megöntésére; száz talapzat száz kikkarból, egy kikkar egy talapzatra.

Ex 38,38 És az ezerhétszázhetvenöt sekelből készítette a horgokat az oszlopok számára és bevonta tetejüket és összecsatolta őket.

Ex 38,29 A felajánlott réz pedig volt hetven kikkar és kétezernégyszáz sekel.

Ex 38,30 Ebből készítette a találkozás sátora bejáratának talapzatát, a rézoltárt és réz rácsozatát és az oltár összes edényeit.

Ex 38,31 És az udvar talapzatait köröskörül és az udvar kapujának talapzatait és a hajlék összes szögeit és az udvar összes szögeit köröskörül.

Ex 39.Ex 39,1 A kékbíborból és a pirosbíborból és a karmazsinból készítették a szolgálati ruhákat, szolgálatra a szentélyben; és elkészítették a szentély ruháit Áron számára, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

Ex 39,2 És elkészítette az éfódot, aranyból, kékbíborból, pirosbíborból, karmazsinból és sodrott bisszusból.

Ex 39,3 Kinyujtották ugyanis az aranylemezeket és abból vágtak fonalakat, hogy bedolgozzák a kékbíbor, a pirosbíbor és a karmazsin közé, meg a bisszus közé szövőmunkával.

Ex 39,4 Vállrészeket készítettek számára, amelyek összefűzhetők voltak, a két szélén fűzték össze.

Ex 39,5 És az átkötésre szolgáló kapcsoló, amely rajta volt, belőle magából volt szőve, munkája szerint aranyból, kék- és pirosbíborból, karmazsinból és sodrott bisszusból, amint meghagyta az Örökkévaló Mózesnek.

Ex 39,6 És földolgozták a ónix-köveket, körülvéve aranykeretekkel, bevésve pecsétgyűrűvéséssel Izráel fiainak neveivel.

Ex 39,7 És elhelyezte ezeket az éfód vállain emlékkövekül Izráel fiainak, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

Ex 39,8 És elkészítette a melldíszt szövőmunkával, az éfód munkája szerint aranyból, kék- és pirosbíborból, karmazsinból és sodrott bisszusból.

Ex 39,9 Négyzetalakú volt, kétrétűre készítették a melldíszt, arasznyi volt a hossza és arasznyi a szélessége, kétsorosan.

Ex 39,10 És belefoglaltak négy sor követ. Az első sor rubinkő, topáz és smaragd.

Ex 39,11 A második sor karbunkulus, zafir és türkiz.

Ex 39,12 A harmadik sor opál, achát és ametiszt.

Ex 39,13 És a negyedik sor berill, onix és jáspis, körülvéve aranykeretekkel foglalatukban.

Ex 39,14 És a kövek Izráel fiainak nevei szerint voltak, tizenkettő, neveik szerint; pecsétgyűrűvéséssel, mindegyiknek a neve szerint, a tizenkét törzs után.

Ex 39,15 És készítettek a melldíszre egymásbaöltött művű láncokat kötélfonó munkával tiszta aranyból.

Ex 39,16 És készítettek két aranykeretet és két aranygyűrűt és elhelyezték a két gyűrűt a melldísz két szélére.

Ex 39,17 És tették a két aranyfonatot a két karikába a melldísz szélein.

Ex 39,18 És a két fonatnak két végét megerősítették a két kereten és hozzáillesztették az éfód vállrészéhez előrésze felől.

Ex 39,19  És készítettek még két aranykarikát és elhelyezték a melldísz két végére azon a szélen, amely az éfód oldalán van belül.

Ex 39,20 És készítettek ismét két aranykarikát és megerősítették az éfód két vállrészén alulról az előrész irányában, szemben az összefűzéssel és éfód kapcsolója fölé.

Ex 39,21 És hozzákapcsolták a melldíszt gyűrűinél fogva az éfód gyűrűihez kékbíbor zsinórral, hogy maradjon az éfód kapcsolója fölött és ne mozduljon el a melldísz az éfódról, amint meghagyta az Örökkévaló Mózesnek.

Ex 39,22 És elkészítette az éfód köpenyét takácsmunkával, teljesen kékbíborból.

Ex 39,23 És a palást nyílása közepén olyan volt, mint a páncéling nyílása, szegélye volt köröskörül nyílásának, nehogy elszakadjon.

Ex 39,24 És készítettek a palást alsó széleire gránátalmákat kék- és pirosbíborból, karmazsinból és sodrott bisszusból.

Ex 39,25 És készítettek tiszta aranycsöngetyűket és elhelyezték a csöngetyűket a gránátalmák között a palást alsó szélén köröskörül a gránátalmák közé.

Ex 39,26 Csengetyű és gránátalma, csengetyű és gránátalma a palást alsó szélén köröskörül a szolgálathoz, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

Ex 39,27 És készítették a köntösöket bisszusból, takácsmunkával Áron és fiai számára.

Ex 39,28 És a süveget bisszusból és a magas díszsüvegeket bisszusból és a len alsóruhákat sodrott bisszusból.

Ex 39,29 És az övet sodrott bisszusból, kékbíborból, pirosbíborból és karmazsinból hímzőmunkával, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

Ex 39,30 És elkészítették a szentség koronájának lemezét tiszta aranyból és reávésték pecsétgyűrűvéset írásával: Szent az Örökkévalónak.

Ex 39,31 És adtak reá kékbíbor zsinórt, hogy megerősítsék a süvegen felülről, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

Ex 39,32 És befejeződött a találkozás sátora hajlékának minden munkája. És Izráel fiai teljesen úgy cselekedtek, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek, akként cselekedtek.

Ex 39,33 És elhozták a hajlékot Mózeshez, a sátort és összes edényeit, kapcsait, deszkáit, reteszrudait, oszlopait és talapzatait.

Ex 39,34 És a pirosra festett kosbőrtakarót és a táhásbőr-takarót és a takarófüggönyt.

Ex 39,35 A bizonyság ládáját és rudait és a födelet.

Ex 39,36 Az asztalt és összes felszereléseit és a színkenyeret.

Ex 39,37 A tiszta menórát, mécseseit, a felszerelés mécseseit és összes edényeit és a világítóolajat.

Ex 39,38 És az aranyoltárt és a kenetolajat és a füstölőfűszerszámot és a sátor bejáratának takaróját.

Ex 39,39 A rézoltárt és a rézrácsozatát, rudait és összes edényeit, a medencét és alapzatát.

Ex 39,40 Az udvar vásznait, oszlopait és talapzatait, a takarót az udvar kapujához, köteleit és szögeit és a hajlék szolgálatának összes felszereléseit a találkozás sátora részére.

Ex 39,41 A szolgálati ruhákat szolgálat végzésére a szentélyben, a szentség ruháit Áron a pap számára és fiai ruháit papi szolgálatra.

Ex 39,42 Egészen úgy, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek, úgy végezték el Izráel fiai az egész munkát.

Ex 39,43 És látta Mózes a teljes művet és íme úgy készítették el azt, amint megparancsolta az Örökkévaló, akként készítették el és megáldotta őket Mózes.

Ex 40.Ex 40,1 És szólott az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

Ex 40,2 Az első Újhold-napon, a hónap első napján állítsd föl a találkozás sátorának hajlékát.

Ex 40,3 És helyezd el ott a bizonyság ládáját és függeszd föl a láda elé a függönyt.

Ex 40,4 És vidd be az asztalt és rendezd el felszerelését és vidd be a menórát és rakd föl mécseseit.

Ex 40,5 És helyezd el a füstölőszernek szolgáló aranyoltárt a bizonyság ládája elé és helyezd el a bejárat takaróját a hajlékhoz.

Ex 40,6És helyezd el az égőáldozati oltárt a találkozás sátora hajlékának ajtaja elé.

Ex 40,7 És tedd a medencét a találkozás sátora és az oltár közé és önts bele vizet.

Ex 40,8 És helyezd el az udvart köröskörül és tedd föl az udvar bejáratának takaróját.

Ex 40,9 És vedd a kenet olaját és kend föl a hajlékot és mindazt, ami benne van és szenteld föl és összes edényeit és legyen szent.

Ex 40,10 És kend föl az égőáldozati oltárt és összes felszereléseit és szenteld föl az oltárt és legyen az oltár szentségek szentsége.

Ex 40,11 És kend föl a medencét és alapzatát és szenteld föl.

Ex 40,12 És vezesd Áront és fiait a találkozás sátorának kapujához és füröszd őket vízben.

Ex 40,13 És öltöztesd föl Áront a szentség ruháiba és kend föl őt és szenteld föl őt és teljesítsen papi szolgálatot nekem.

Ex 40,14 És fiait vezesd oda és öltöztesd föl őket köntösökbe.

Ex 40,15 És kend föl őket, amint fölkented atyjukat és teljesítsenek előttem papi szolgálatot és arra szolgáljon fölkenetésük, hogy legyen örök papi tisztségük nemzedékeiken át.

Ex 40,16 És Mózes mindenben akként cselekedett, amint megparancsolta az Örökkévaló neki, akként cselekedett.

Ex 40,17 És volt a második év első hónapjában, a hónap első napján, fel lett állítva a hajlék.

Ex 40,18 És felállította Mózes a hajlékot és lerakta talapzatait és elhelyezte deszkáit és beillesztette reteszrudait és fölállította oszlopait.

Ex 40,19 És kiterjesztette a sátort a hajlék fölé és reátette a sátor borítóját felülről, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

Ex 40,20 És vette és elhelyezte a bizonyságot a ládába és elhelyezte a rudakat a ládán és reátette a födelet a ládára fölülről.

Ex 40,21 És bevitte a ládát a hajlékba és elhelyezte a takarófüggönyt és eltakarta véle a bizonyság ládáját, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

Ex 40,22 És elhelyezte az asztalt a találkozás sátorába a hajlék oldalán észak felől, kívül a függönyön.

Ex 40,23 És elrendezte rajta a kenyérfölszerelést az Örökkévaló színe előtt, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

Ex 40,24 És elhelyezte a menórát a találkozás sátorában szemben az asztallal, a hajlék oldalán dél felől.

Ex 40,25 És fölrakta a mécseseket az Örökkévaló előtt, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

Ex 40,26 És elhelyezte az aranyoltárt a találkozás sátorában a függöny előtt.

Ex 40,27 És füstölögtetett rajta füstölő fűszerszámot, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

Ex 40,28 És helyére tette a bejárat takaróját a hajlékon.

Ex 40,29 És az égőáldozati oltárt elhelyezte a találkozás sátora hajlékának bejáratánál és bemutatta rajta az égőáldozatot és a lisztáldozatot, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

Ex 40,30 És elhelyezte a medencét a találkozás sátora és az oltár közé és adott oda vizet mosdásra.

Ex 40,31 És abból mosták Mózes és Áron és fiai kezüket és lábukat.

Ex 40,32 Midőn beléptek a találkozás sátorába és midőn közeledtek az oltárhoz, mosdást kellett végezniök, amint megparancoslta az Örökkévaló Mózesnek.

Ex 40,33 És felállította az udvart a hajlék és az oltár körül és elhelyezte az udvar kapujának takaróját és ezzel befejezte Mózes a teljes művet.

Ex 40,34 És betakarta a borulat a találkozás sátorát és az Örökkévaló dicsfénye betöltötte a hajlékot.

Ex 40,35 És Mózes nem volt képes bemenni a találkozás sátorába, mert fölötte honolt a borulat és az Örökkévaló dicsfénye betöltötte a hajlékot.

Ex 40,36 És mikor felemelkedett a borulat a hajlékról, akkor útnak indultak Izráel fiai minden vándorútjukon,

Ex 40,37 de ha nem emelkedett föl a borulat, akkor nem indultak el addig a napig, amíg föl nem emelkedett.

Ex 40,38 Mert az Örökkévaló felhőborulata volt a hajlék fölött nappal és tűz volt fölötte éjjel, Izráel egész házának szemei előtt minden vándorútjukon.

* * * 

MAGYARÁZATOK A VÁJÁKHÉL-PEKUDÉ HETISZAKASZOKHOZ

A pusztai Szentély: Szerelem és testi örömök Egyiptomban 

Szent-e a testiség? A judaizmus szerint lehet szent és kell is, hogy szent legyen. A papoknak, mielőtt elkezdik a szolgálatukat a Frigysátorban, meg kell mosniuk a kezüket és a lábukat.

A test megszentelésének aktusa ez, a testé, amelynek használata kell ahhoz, hogy szolgáljuk az Örökkévalót. A medence, amelyben a papok megmosták a kezüket és a lábukat is, a midrás szerint a zsidó nők tükreiből készült, amelyeket még Egyiptomban használtak.

A midrás szerint volt állítólag némi vita arról, hogy a szépítkezésnek, a csábításnak ezek az eszközei méltók-e rá, hogy ennyire szent szerepük legyen a Frigysátorban, de a Jóisten úgy ítélte meg, hogy különösen becsesek. A szerelem, a testi szerelem és a vonzalom, az egymás iránti fizikai elköteleződés szentek, a szentség eszközei. Minden, ami kölcsönös, szent. 

Egy zsidó férj köteles időről időre testi örömöt okozni feleségének, a bölcsek péntek este, az idő legszentebb kis szigete, a sábesz megérkezésekor. Két egymást szerető fél között ott van az Isteni jelenlét, a Sehiná. Egyiptomban pedig különösen fontos vigasz lehetett a nők és a férfiak számára egymás közelsége.

A test, a testiség, a testi szerelem magasztalása is ez a hetiszakasz, a lakóhelyén, a Földön azért tartózkodik az Örökkévaló, hogy saját fizikai létünkben, itt és most megtalálhassuk, közöttünk legyen, megszenteljük őt és magunkat egymás révén, a szeretet lesz az, amely meghaladja az egónkat, kinyit minket a világra. 

A tükör, amely meglepő módon a másikat mutatja meg számunkra.

Forrás:  Mazsihisz.hu

* * *

Radnóti Zoltán: Aranyfügöny mögött kincsek rejlenek

Csodálatos építmény épült fel a sivatag közepén. Mik voltak benne? A Tóra felsorolja, milyen kegytárgyak is voltak ebben a díszes sátorban, ami a nép adományaiból lett egységes és közös.

Majd ebből a sátorból mintegy 500 év múltán kőépület lesz. Salamon király Izrael fővárosában, Jeruzsálemben felépítette a Szentélyt. Három évezrede történt. Lerombolták a babilóniaiak, majd újraépítik a zsidók, ám másodszor, amikor a 2000 éve a rómaiak rombolták le, már nem épült újjá. Helyette ezernyi kis zsinagóga született a világ minden kis szegletén. Mindegyik a régi Szentély felé tekint. 

Mi maradt ebből meg ma, 2023-ban? A menóra formája Izrael címerében .A frigyszekrény a zsinagógákban és a frigyszekrény körül az oszlopok, a függöny és a betűk. Évente visszatér az etrog és a mirtusz illata, a luláv susogó hangja… Néhány emlék, amit a szívünk és az érzelmeink erősítenek hatalmassá. 

Majd elmegyünk Athénba, Rómába vagy Kínába és mit látunk? Szobrok, rajzos cserepek, oszlopfők… Csodás emlékek, múzeumok százai. 

Sokszor képzeltem el, milyen is lehetett, amikor a klasszikus zsidó hagyomány találkozott a görög kultúrával, a hellenizmussal. A színházzal, az olimpiával, a filozófiával vagy az euklideszi matematikával, Pitagorasszal, Thálesszal, akikről érettségin is tanulunk. 

Hol van a zsidó szupererő ilyenkor? Valljuk be, nincs ókori zsidó művészet és tudományosság… Esztétikai érzék van, ám a tízparancsolat képtilalma elnyomta a művészeti tehetséget. A rabbik lelkesen tanították, hogy mi is a zsidó nép hivatása… Helyezd az istenismeretet az érzékek fölé! Isten tapinthatatlan, láthatatlan szellem és energia. Életet ad és mozgást a világba, ám Isten nem szép, nem kecses, nem kívánatos. 

Belehelyezhetetlen a görög kultúra szépérzéke a zsidó kultúra szellemi és anyagtalan világába. Ami szép, az Istenért szép: a Szentély, a Tóra betűi, a próféták versei. 

A rabbik évezredeken át próbálták a zsidó népnek megtanítani, hogy ne érezzék magukat kevesebbnek, hiszen hivatásuk van: átadni az egyistenhitet az egész emberiségnek, megtanítani a (felebaráti) szeretet kultúráját és a szociális együttérzés tórai parancsolatait. 

Megalkotni a művészet azon formáját, ami nem vonja el a figyelmet attól, ami istent ismeri és dicséri.  Zsoltárok. Áldásmondás egy szép fára, az első rügyező virágra. Az almára és a tengerre, mert ezek mind-mind Istent dicsérik. Bátor volnék, ha azt mondanám, ez az elv tartotta életben a zsidóságot? Az, hogy ott van Isten még a fűszálak susogásában is?

Önazonos és öntudatos zsidóként minden pillanatban keressük a kapcsolódást a saját történelmünkkel. És amikor keressük önmagunkban a régiek folytatását, akkor rögtön vannak kapaszkodóink. Díszes betűink, díszes áldásaink, díszes hőseink Jákobtól Dávidon keresztül Ben Gurionig. A Tórában olvasunk a felépült csodás pusztai Szentélyről, telve színekkel, formákkal, szimbólumokkal, kérésekkel és máig érvényes üzenetekkel. 

Ahogy öregszem, sokszor gondolkodom el azon, hogy mi is az én valós feladatom ebben a teremtett világban, miért kaptam az életet, a gondolkodást… Természetesen az igazi válaszra sohasem jövök rá, ám megpróbálom megérezni, sőt tudni, hogy Valakinek minden érzés, érzelem és érzék köszönhető. 

Zsidóként elfogultan csodálom Izrael történelmét, ősiségét, a Törvény egységét és tökéletességét. És elolvastam az Iliászt, vagy az Antigonét, és le tudom vezetni a Thalész tételt. Tudom Arkhimédesz törvényét és ismerem a Laokoón csoportot vagy a milói Vénuszt. 

És büszke zsidó vagyok, mert tudom, hogy Mózes befejezte ott azt a csodálatos építményt a sivatag közepén. És nemcsak azt tudom, hogy mi volt benne, hanem azt is, hogy ki. 

Mi, te és én.

Forrás:  Radnóti Zoltán főrabbi (Bét Sálom) hírlevelei

* * *

Szerdócz Ervin: A spirituális Szombat megjelenése a világban

„Ne gyújtsatok tüzet a ti lakóhelyeiteken...”  (II.M. 35/3.)

Az idézett Tórai idézet („Ne gyújtsatok tüzet!”) a szombati munkavégzés tilalmára vonatkozik. Azon túl a parancs nemcsak a munkatilalomra érthető, hanem a békétlenség elkerülésére is. Szombaton nagyobb figyelemmel kell a békét keresni és jó hangulatot teremteni minden embertársunkkal.

„Amikor elkezdődtek a Szentélyépítés munkálatai, valami csodálatos történt a munkásokkal: „Eltöltötte őket isteni szellemmel, bölcsességgel, értelemmel, és tudással minden munkára…” (38/31.) A Talmud bölcsei szerint a világ teremtése tulajdonképpen a jeruzsálemi Szentély fölépítésével fejeződött be. Miképpen a teremtés befejezése után beköszöntött ez első Sábesz, az első Szombat-ünnep, úgy a Szentély építésének befejezésével spirituális Szombat köszöntött be az egész világra. Ennek alapja a béke keresése.

Salamon király neve a „sálém" (egész) szótőből ered. Innen ered a sálom (béke) fogalma. Általa egészült ki, teljesedett be a világ alkotása.... A Szentély, a Szombat és a béke eszméje egy! 

Amikor a Szentély befejeződött, Salamon király, az építtető, összehívta népét és „békét hirdetett”, és mondta népéről: „…megtértek hozzád egész szívükkel és egész lelkükkel….” (I.Kir. 8/48.) Ez a Szombat, és ez a Béke! A kettő egy!” (Pszikta Rábá 6.)

A Szombat és a Béke öröme ellenében a fölösleges és értelmetlen „munka” (értsd: civódás, értelmetlen békétlenség) következményekkel jár...

A kigúnyolt rabbi

Történt, hogy Adam Czartoryski   lengyel herceg, Sándor cár   barátja és tanácsadója hosszú évekig gyermektelen volt. Felkereste a kosznici Iszrael rabbit  , és kérte, imádkozzon érte, hogy gyereke lehessen. A rabbi megígérte, hogy imádkozni fog, és valóban: a hercegnek rövidesen fia született. 

A herceg nagy ünnepet rendezett és vallása törvénye szerint megkereszteltette a gyermeket. Amikor minden meghívott megérkezett, a boldog apa elmondta az esetét a rabbival. Ekkor a herceg bátyja, aki a fiával szintén a meghívottak között volt, gúnyolódni kezdett, kuruzslónak nevezett minden rabbit és babonának tartotta az egészet… Ezt mondta a testvérének:

– Menjünk el mi ketten, öcsém, a te csodatevő emberedhez és bebizonyítom neked, hogy az a zsidó rabbi kettőig sem tud számolni...

Addig mondta, amíg valóban elmentek Kosznicba. A rabbi elé kerülve Adam herceg gúnyolódó bátyja teljes komolysággal ezt mondta: 

– Arra kérlek, imádkozz beteg fiamért. 

A rabbi nem szólt egy szót sem. Lehajtotta fejét és hallgatott. 

– Na, mi lesz?! Megteszed?   – támadt a férfi a rabbira.

A rabbi felnézett és halkan, szinte suttogva, mint egy elnyújtott nyögés, csak annyit mondott:

– Gyorsan! 

Adam herceg zavarba jött, nem értette, hogy mi történik, közelebb hajolt hát a rabbihoz, aki alig hallhatóan a fülébe súgta: 

– Gyorsan…. Menjetek gyorsan... Talán még életbe találjátok a gyereket!

A herceg bátyja nem bírta tovább türtőztetni magát, s felfedve igazi természetét, nevetve ezt kiáltotta: 

– Na, mit mondtam? Te is láthatod, öcsém, hogy ki is ez az ostoba vénember!

Ezután hintóba szálltak és visszahajtattak a palotába. Útközben lovasfutár jött eléjük a hírrel: a gúnyolódó herceg fia játék közben holtan esett össze minden előzmény nélkül!

„A virág, amelyet Szombaton (Sábesz ünnepén) téptél le, a gyümölcs, amelyet Szombaton szakítottál le, nem felel és nem szólal meg. Hallgat. De amikor majd átlépsz az Ég kapuján, megszólal a nagy sötétségben a csilingelés, a sóhaj és a szörnyű suttogás: ő, ő tépett le bennünket Szombat szent napján.” (Kabbalisztikus Midrás)

„Más a Szombat, és más a Béke! És mégis... A kettő egy!”(Pszikta Rábá 6.)

Forrás:  Mazsihisz.hu