Nobel-díjat kapott a „szegénypárti” közgazdász, Joshua Angrist

2021. Október 12. / 10:39


Nobel-díjat kapott a „szegénypárti” közgazdász, Joshua Angrist

Az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora,  Joshua Angrist kapta a közgazdasági Nobel-díjat David Carddal és Guido Imbens-szel megosztva  – jelentette be tegnap a Svéd Királyi Akadémia. Joshua Angrist – aki tíz éve Budapesten is tartott előadássorozatot – élharcosa annak a gondolatnak, hogy egy társadalom jóléte a közoktatás általános színvonalától és a kiművelt emberfők minél nagyobb számától függ.


Az ok-okozati kapcsolatok elemzéséhez való módszertani hozzájárulásáért megkapta a világ legnagyobb tudományos elismerését az amerikai zsidó családban született  Joshua Angrist közgazdász professzor, aki korábban tanított a jeruzsálemi Héber Egyetemen, az amerikai Harvardon, 1996 óta pedig a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora. 

Angrist 1960-ban született Columbusban (Ohio), és a Princeton Egyetemen doktorált 1989-ben. Egyik fő kutatási területe az empirikus munka- és oktatásgazdaságtan, és ebbéli munkásságában olyan új kutatási módszereket alkalmazott, amelyek  alapvetően megváltoztatták az empirikus közgazdasági kutatást.  

Joshua Angrist 2012-ben előadássorozatot tartott a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU), és már akkor is a közgazdasági Nobel-díj egyik várományosaként tartották számon. 

Az Index.hu portálnak 2012-ben adott interjújában többek között kifejtette: „a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésének az az egyik legfontosabb oka, hogy az oktatás haszna világszerte jelentősen megnőtt az utóbbi időben, vagyis egy egyetemi diplomával rendelkező ember egyre inkább többet fog keresni élete során, mint aki csak középiskolát végzett”. 

Angrist az ismerősei meg szokták kérdezni arról, hogy milyen iskolába írassák a gyereküket, mire általában azt válaszolja: „a képzett felső-középosztálybeli barátaimnak mindig azt mondom, hogy teljesen mindegy, hogy hova viszik a gyereket, mert úgyis szép eredményeket fognak elérni átlagosan, az iskola másodlagos. Ahol viszont a család gyenge, különösen például az egyedülálló szülőknél, ezek a családok nálunk jellemzően szegények és nem fehér bőrűek, na ott élet-halál kérdése, megváltoztathatod a gyerek életét, ha jobb iskolába küldöd. Annak örülnék, ha szakpolitika is erre a csoportra fókuszálna, nem a középosztályra”.

Annak kapcsán, hogy Magyarországon 18-ról 16-ra csökkentették a kötelező iskolai oktatás korhatárát, a professzor az interjúban azt mondta:  „ ez társadalmi szempontból biztosan nagyságrendekkel több veszteséget hoz, mint amennyit spórolni lehet vele. A kárvallottak jellemzően nem a leggazdagabbak lesznek, viszont ezáltal biztosan kevésbé lesznek értékesek a munkaerőpiacon, kevesebbet fognak keresni, ami az egész társadalomnak ráfizetés”. 

A közgazdász az amerikai tapasztalatai alapján nagyon lényegesnek tartja a középiskolai oktatás minőségének javítását. Mint fogalmazott: „az amerikai középiskolai oktatás színvonala sok helyen rendkívül alacsony, különösen a kisebbségek kárára, akik ha akarnának, és pénzt is tudnának hozzá szerezni, akkor se lenne esélyük bekerülni a felsőoktatásba. Szóval az első lépés a középiskolai oktatás javítása, hogy aki akar, az el tudjon menni egyetemre, és aki nem, az is könnyedén el tudjon végezni egy rendes középosztálybeli munkát”.

Szerinte nincs mindenütt alkalmazható, általános recept az oktatás színvonalának emelésére, de – mint mondta – „vannak olyan elemek, amik egyértelműen javíthatják az iskolák teljesítményét, mint mondjuk bizonyos módszerek a tanárok kiválasztására és ellenőrzésére, a matematikai és olvasási képességek hangsúlyos szerepe, iskolán belüli folyamatok szabályozása". 

(Címlapkép: Joshua Angrist Budapesten. Fotó: Ránki Dániel/Index.hu)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek