Radnóti rabbi: „Mit mondjak a gyereknek a halloweenről?"

– Nemrég egy vallásos zsidó család kérdezte tőlem: „Rabbi, elengedhetjük gyerekünket a halloween-partira?” Hosszabb levélben válaszoltam nekik, amit most itt is megosztok – így kezdődik Radnóti Zoltán főrabbinak, a Budapesti Rabbiság igazgatójának legfrissebb blogbejegyzése, amely a nem zsidó világ halloween ünnepét járja körbe zsidó nézőpontból. Az írás a „Zolirabbi" blogon jelent meg.

A kérdés egyszerűnek tűnik, de a válasz messze nem az.

Engedd meg, hogy egy személyes élménnyel kezdjem. Amikor a lányom, Mirjám New Yorkban élt – négy évig tanult ott egy zsidó gimnáziumban – mindig mesélte, hogy október végén „megőrül a város”. Tökök minden ablakban, narancssárga fények, jelmezek, a boltokban pedig már szeptembertől árulják a kellékeket – a félelem kellékeit: tökfejek, vámpírfogak, művér, és persze rengeteg cukor. Láthatóan egy egész ország (fel)készült a „félelem ünnepére”.

Én, magyarországi neveltetésű rabbiként, mindig elgondolkodtam: ez vajon tényleg csak egy játék, vagy esetleg valami mélyebb, ősi, esetleg „sötétebb” tartalom bújik meg a színek, a mosolyok és a jelmezek mögött? 

Ha csak a Wikipédia-szintű tudást nézzük, ott világosan van leírva: a halloween gyökerei az ősi kelta „Samhain-ünnepre” mennek vissza. Ez volt a betakarítás vége, a tél kezdete – az „év sötét felének” kapuja. Az ősi kelták abban hittek, hogy ezen az éjjelen a holtak lelkei visszatérnek a földre, akiket tüzekkel és  maszkokkal lehet távol tartani.

A rómaiak is tartottak hasonló ünnepeket: a Parentalia a családi halottakról szólt, a Lemuria a nyugtalan lelkek megbékítéséről. A kereszténység pedig – ahogy oly sok más ünnep esetében – ezeket a napokat beemelte a saját naptárába: így lett Mindenszentek és Halottak napja, október végén és november elején. A különböző kultúrák és vallások európai „lenyugvásával” végül a halál és a túlvilág háromnapos „emlékidőszaka” alakult ki, amelyet – a mai napig – a nép „szent félelem” idejeként élt meg.

Ám azóta eltelt másfél évezred és mára a halloween már színes és vidám, tele cukorral és viccesen félelmes jelmezekkel – de rabbiként az ünnepre tekintve – a gyökerei nem múltak el. Csak becsomagolták őket narancssárgába.

A zsidó hagyomány azonban egészen világosan fogalmaz. A Tóra kimondja (megparancsolja): „Ne járjatok a népek törvényei szerint!” (3Mózes 18:3)

Majd a háláhá (zsidó vallásjog) kifejti, hogy ez minden olyan szokásra vonatkozik, amely a „nemzetek útjaihoz” hasonlít, legyen az vallási, mágikus vagy babonás jellegű.

Radnóti Zoltán okfejtését teljes terjedelmében a Zolirabbi című blogon olvashatják el.