Merényletek Hitler ellen, avagy egy szörnyeteg pokoli szerencsesorozata

Az elmúlt hetekben került a magyar könyvesboltokba Richard Dargie brit történész és ismeretterjesztő Merényletek Hitler ellen című kötete, amely angol nyelven tavaly jelent meg Londonban. A szerző Hitler pályafutásának korai szakaszától veszi sorra azokat a kísérleteket, amelyek során bátor nők és férfiak a saját életük árán is megpróbálták megszabadítani az emberiséget a náci szörnyetegtől.

Habár a szélesebb közvélemény előtt elsősorban az 1939-es müncheni robbantás, valamint Stauffenberg ezredes és társainak 1944-es merényletkísérlete híresült el, az már kevésbé ismert, hogy a valóságban több mint harminc alkalommal próbálták megölni Adolf Hitlert. Fatális módon ezek a próbálkozások nemhogy nem ingatták meg a náci vezér fanatikus hitét abban, hogy ő történelem beteljesítője, hanem éppen ellenkezőleg: megerősítették abbéli hitében, hogy a felsőbb hatalmak vigyáznak testi épségére.

Richard Dargie brit történész és ismeretterjesztő új könyve több mint harminc, dokumentumokkal igazolt merényletkísérletről számol be, de sorra veszi azokat az állítólagos próbálkozásokat is, amelyek pletykaszinten (ma úgy mondanánk: az urban legend révén) terjedtek. Ha igaznak fogadjuk el a kötet állításait, akkor Hitlernek nem csak az említett az 1939-es müncheni robbantás során, valamint az 1944-es Valkűr-hadműveletben volt pokoli szerencséje, hanem voltaképpen minden egyes alkalommal, amikor az életére törtek. Nehéz ezt megmagyarázni, a józan ész ugyanis azt mondatja velünk, hogy egy embernek nem lehet ekkora mázlija –  márpedig Hitlert majdnem két évtizeden át megóvták a véletlenek. 

Richard Dargie könyve 1914-ben indul és 1945-ben, Hitler öngyilkosságával ér véget. Nem csak a merényletkísérletek részleteibe avatja be az olvasót, hanem igyekszik tágabb összefüggésrendszerben elhelyezni a szereplőket, hangsúlyosan kitérve a merénylők személyes vagy politikai motivációira.

A kötet gazdag fotókban, igaz, az némi hiányérzetet kelt, hogy ha egyes szervezkedéseket dokumentumok igazolnak, akkor ezekről miért nem látunk képanyagot. Ugyancsak hasznos lett volna, ha legalább egy fejezet szól arról, hogy a két világháború között Európában milyen politikai merényleteket követtek el, kik ellen és milyen gyakorisággal vagy eredménnyel – egy ilyen áttekintés képet adott volna arról, hogy a Hitler ellen több mint harminc alkalommal elkövetett kísérletek mennyiben voltak egyediek. Vajon kivételes volt-e, hogy Hitlert ilyen sokszor megpróbálták eltenni láb alól, vagy pedig más diktátoroknak is ugyanolyan sokszor kellett szembenézniük a halállal, mint neki?

E két hiányosságtól eltekintve Dargie könyve sajnos élvezetes olvasmány. Nem történészi szakmunka, de nem is annak szánták. Olyan, mint egy történelmi krimi, amelyben csak reménykedő tettesek vannak – akiknek az utókor voltaképpen hálás szívvel drukkol.

(Címlapképünkön Georg Elser asztalosmester, az 1939-es müncheni robbantás kitervelője.)

Richard Dragie: Merényletek Hitler ellen – Férfiak és nők, akik megpróbálták megváltoztatni a világot. Fordította Kelemen László, Kossuth Kiadó, 2020, 208 oldal, 3400 Ft.