Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (96. rész) – Kornis Kató

2022. Január 19. / 17:24


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (96. rész) – Kornis Kató

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

***

Ez a vallomás az 1914-ben született Kornis Kató színésznőről szól, fia Kornis Mihály a „Hol voltam, hol nem voltam” című, 2011-ben megjelent könyvében. „…azt hallottam mindig, nem csak az apámtól, hogy 1935 és ’45 között nem volt nála csinosabb nő Budapesten. Persze minden fiú ezt mondja. De a róla maradt fényképeken ez tényleg nagyon látszik. Nem egyszerűen szép volt, hanem sugárzóan tehetséges. Te azt nem tudod elképzelni…! – így kezdték róla a beszédet mindig, akik a háború előttről ismerték. És hogy egy épeszű világban bizonyára komoly színészi karriert futhatott volna be. De hát neki a színészi pálya szempontjából sorsdöntő éveiben a nácizmus fenyegetésével kellett szembenéznie. Az ő története az, hogy kamaszkorától készült rá, hogy tündököljön, de aztán jött Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Hitler Adolf és Szálasi Ferenc.” 

kornis_kato (002).jpg

Az újságokban található hírek szerint Kornis Kató 1931 első felében lépett a nyilvánosság elé, mint zenei tanulmányokat folytató növendék. Néhány évvel később, 1936-ban a 8 Órai Újság beszámolója szerint a Lipótvárosi Polgári Kaszinó Ady-estjén már olyan pályatársak között szavalt, mint például Sulyok Mária, vagy Somló István. Majd az év második felében egy további Ady-est következett a Zeneakadémia Nagytermében szintén élvonalbeli színészek társaságában. A Belvárosi Színház szerződtette le ekkor.

1938 januárjában egyik bemutatóról írva – amelyben olyan partnerei voltak, mint Beregi Oszkár és Nagy György – az Kis Újság felemlítette, hogy „Kornis Katóban … egyetlen jelenete alatt olyan erős drámai tehetséget fedezünk fel, aki komoly feladatok megoldására is alkalmas”.

A zsidótörvények után, 1939-ben Kornis Katót nem vették fel a Színészkamarába. 1939. márciusban az Újság adta hírül, hogy „öt fiatal magyar színésznő: a Belvárosi és a Művészszínházból ismert Kornis Kató, a különösen vidéken népszerű Várkonyi Magda. Takács Margit (Aranka), Nagy Lili és Redecha Guszti, vokál-ötöst alakított és szombaton indul Buenos-Aires felé, ahol hosszabb szerződés várja őket”.

Kornis Kató SzinhaziMagazin_1939_26-042 (002).jpg

A több hónapig tartó turné során felléptek többek között Buenos Airesben és Rio de Janeiróban. Közös műsorban szerepeltek a két híres francia sanzonénekesnővel, Mistinguett-tel és Josephine Bakerrel. Az együttes azután feloszlott, és Kornis Kató 1940 elején hazatért Budapestre.

1940 és 1944 között volt az OMIKE Művészakció színésze. Szerepelt a Goldmark-teremben többek között vidám esteken, Johann Strauss: Denevér című operettjében, Molnár Ferenc: Marsall című színművében, Berté operettjében, a Három a kislányban, Pap Károly Mózesében, a Simon Zsuzsa rendezte Asszonyok egymás között című játékban.

1945 őszétől a Nemzeti Színház tagja lett. Fellépett színész társaival együtt - a főváros üzemeit járva - a Szabad Nép Kabaréban. 1946 áprilisában B listára helyezték, azaz a következő évadtól szerződést bontottak vele a Nemzeti Színházban, olyan színészekkel együtt, mint Tímár József, Gombaszögi Frida, Ráday Imre, Eöry Kató.

Kornis Kató Fényszóró 1945. 12. 10 (002).jpg

A Színház című lapban így beszélt erről Kornis Kató:

„Nagyon meglep a dolog, hiszen ebben a szezonban szerződtetett a Nemzeti Színház. A szezon legnagyobb részében nem kaptam szerepet, tehát nem volt alkalmam bebizonyítani, hogy érek-e valamit vagy sem. Most kaptam első szerepemet a Nemzeti Kamaraszínházban, a ’Hetvenkedő katoná’-ban, de még a bemutató előtt ez a hír ért, hogy tovább nincs rám szükség. Nem értem. Helyesebben: értem.”

Még fellép a ’Hetvenkedő katoná’-ban, kedvező kritikákat aratva, azután a lapok már csak előadóestek és rádióműsorok szereplőjeként írtak róla. Így ért véget számára színészélet.

Kornis kató a Hetvenkedő katonában 1946 Kornis M. facebook oldala (002).jpg

2011-ben fia, Kornis Mihály interjút adott említett könyvének bemutatója alkalmából a Librarus.hu internetes folyóiratnak. Ebben idéz Kornis Kató 1952 után nem sokkal írt önéletrajzából:

„1938-ban állásomat elveszítettem, s egy női vocal-ötössel kimentem külföldre. 1940-ben tértem vissza. Ekkor férjhez mentem dr. Fehér Andor ügyvédhez, aki 1943-ban Gorkijnál, mint munkaszolgálatos eltűnt. 1948-ban másodszor is férjhez mentem, Kertész István szűcshöz. […] Ebből a házasságomból 1949. május 10-én kisfiam született. A terhesség, a szülés, majd a csecsemő gondozása tartott az utolsó két évben kényszerűen vissza attól, hogy a pályán működhessek. 1950 októbere óta a Fővárosi XIV. kerületi Építőipari Vállalat anyaggazdásza és anyagbeszerző vagyok. 1950. szeptember 1-től 1952. május 1-ig a Szerves Vegyipari Kutató Intézet tervosztályán dolgoztam anyag–beruházás–műszer vonalon.”

Kornis kató Magyar Lettre Internationale 2007. 64. Kornis Mihály Én vagyok (002).jpg

1985-ben hunyt el.

Képek:

1.) Portré- OSZMI Fotótár
2.) A Buenos Aires-i vokál. Bal szélen Kornis Kató. Színházi magazin, 1939. 26.
3.) Színház, 1945. szeptember 26.
4.) Kornis Kató a Hetvenkedő katonában. Kornis Mihály facebook oldala
5.) Magyar Lettre Intenationale 2007. 64. Kornis Mihály: Én vagyok.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek