Szolidaritási koncert Izraelért: eljött az érzelmi és spirituális segítség ideje

2023. Október 27. / 14:01


Szolidaritási koncert Izraelért: eljött az érzelmi és spirituális segítség ideje

– Fizikálisan ugyan nem lehetünk ott, azonban az érzelmi és spirituális segítségadás ideje jött el, amivel a jelen helyzetben leginkább hozzá tudunk járulni a mielőbbi békéhez – mondta Darvas István főrabbi azon a szolidaritási koncerten, amelyet a Mazsihisz és a BZSH rendezett tegnap este a budapesti Hegedűs Gyula utcai zsinagógában. A rendezvényen Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Ránki Sára erdélyi jiddis népdalokat adott elő Kányádi Sándor fordításában.

Az estet Darvas István főrabbi, a Hegedűs Gyula utcai zsinagóga rabbija nyitotta meg. Megemlékezett az Izraelben október 7-én, Smini Áceretkor történt borzalmakról, kiemelve, hogy a világ zsidósága egyként áll ki Izrael állama mellett. 

PT231026_24_small.jpgDarvas István főrabbi

Fizikálisan ugyan nem lehetünk ott, a főrabbi szerint azonban az érzelmi és spirituális segítségadás ideje jött el, amivel a jelen helyzetben leginkább hozzá tudunk járulni a mielőbbi békéhez. 

Ezután dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke mondta el beszédét. Megindító szavaival a „Volt egyszer egy kis zsidó” című erdélyi jiddis népdal kezdősorával mutatott rá arra, hogy az október 7-én történt terrortámadás gyermekáldozatainak egyetlen bűne az volt, hogy kis zsidók voltak, mára azonban nem maradt más utánuk, csak az emlékük és a mérhetetlen fájdalom.

PT231026_32_small.jpgDr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke

– Miért az énekszó? – tette föl a kérdést dr. Grósz Andor, és rögtön meg is válaszolta, hogy hogyan lehetséges egy ilyen tragédia után koncertet tartani. Felidézte azt a Churchillnek tulajdonított mondást, miszerint ha a kulturális intézményeket a háború ideje alatt be kell zárni, akkor mégis miért harcolunk? 

– Az előadásnak, az életnek folytatódnia kell – mondta a Mazsihisz-elnök –, ezzel is hirdetve, hogy a zsidó nép soha nem adja fel, és hogy az élet szentsége a legfontosabb. 

PT231026_37_small.jpgGryllus Dániel

Az első furulyaszó felcsendülésekor pedig már senkiben nem lehetett kétség afelől, hogy itt és most a gyász fájdalma mellett az életet is ünnepeljük. A Gryllus-testvérek és Ránki Sára művészi módon tolmácsolta a maguk egyszerűségében is gyönyörű, népköltészeti alkotásokat. Az énekek a mindennapok ismerős helyzeteit idézték fel. Humoruk, szellemiségük, az elsuttogott vágyak és a szenvedés taktusai az első hangtól az utolsóig érzelmi hullámvasútra invitálták a hallgatóságot. 

A fellépők elérték, hogy a torokszorító kezdet után könnyed mosoly telepedjen a nézők arcára. Hol ringató bölcsődal, hol humoros, könnyed énekek fogtak kézen minket, hogy aztán felcsendüljön a Mit akar az eső, és újra a szakadékban találjuk magunkat.

PT231026_45_small.jpgRánki Sára és Gryllus Vilmos

A játékos dalok belecsempészésével a zenészeknek sikerült pillanatokra feledtetni a koncert aktualitásának szörnyűségét, de a kínzó felismerés nem szűnt, minden dallamban az idő előtt elvágott életek fájdalma rezdült.  

A Házbért kell ma oj oj oj és a Lettem volna rabbi szellemes strófái kicsit megint összefoltozták az ott lévők lelkét, hogy azután Az Ég, testvér, ég ismét felkorbácsolhassa az érzelmeket. Düh, sajgó fájdalom és tehetetlenség érzése dobolt minden néző bordái között .„Körös-körül már nyaldossák / A lángnyelvek a városkát / Minden, minden ég / Ők csak állnak és csak nézik, szörnyű szörnyűség / Ők csak állnak és csak nézik, a városunk ég” – hangzik el a dalban, mi azonban tudjuk, hogy ilyen nem történhet többé, mert Izrael sokak támogatásával felvértezve lépni fog, és képes megvédeni magát. 

Ahogy az ismeretlenül is ismerős dallamok magyarul szárnyaltak a zsinagóga fényes terében, úgy válik lehetségessé, hogy áttörve a nyelvi korlátokat, lebontva az emberek közötti határt, mindenki szíve együtt dobbanhasson az Izraelben élő zsidó emberekével. 

PT231026_33_small.jpgFotók: Mazsihisz-BZSH

Mi állíthat szebb emléket az erőszakkal kioltott életeknek, mint a magyar nyelven megszólaltatott jiddis népdalok? Holott ezek a második világháború után aligha szólaltak meg Erdélyben, annak ellenére, hogy mindaddig a jiddis kultúra szerves részét képezte a térségnek. A halottak és elhurcoltak után maradt kiüresedett teret, az embertelenség keltette indulatot nem töltheti meg a félelem. Az életnek kell kisarjadnia. Ehhez kezdetnek néha elég egyetlen halk énekszó arról, hogy egyszer régen „volt egy kis zsidó”.

A zenészek e népdal sorával foglalták keretbe az estét, majd zárásként a Hegedűs körzet főkántora, Biczó Tamás vezetésével felcsendült az Osze sálom bimromáv…

Zucker-Kertész Lilla 

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
„Fényképeik fennmaradtak, de nem szólnak hozzám”
Zsidó világ
Beköszöntött támuz hónap – hódes tov!