Mit jelent a Mazsihisz társult tagjának lenni?

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a 2020. február 2-i közgyűlésén módosította az Alapszabályát, ennek következtében a szövetségen belül létrejött a társult tagság intézménye. De mit jelent ez a gyakorlatban? Ezt mutatjuk be írásunkban, röviden kitérve arra is, hogy milyen nézeteket vallanak az újonnan felvett társult tagok. 

A Mazsihisz közgyűlése a legutóbbi, vasárnapi ülésén társult tagként fölvette soraiba a  Bét Orim Progresszív Zsidó Egyesületet és a Szim Salom Progresszív Zsidó Egyesületet. De mit is jelent az a kifejezés, hogy társult tag?

Erre nézvést a megújult Alapszabály ad eligazítást, a 2020. február 2-a óta érvényben lévő szabályzat 17. szakasza ugyanis így szól: „a Szövetség társult tagja lehet a 6. paragrafusban foglalt vallási elveket valló – saját jogon jogi személyiséggel rendelkező – zsidó közösség. A társult tag Szövetségbe történő felvételének szabályai, eljárási rendje azonos a taghitközségek felvételi szabályaival. A társult tagok nem belső egyházi jogi személyek, jogalanyiságukat nem a Szövetségtől nyerik el. A társult tag jogosult a Szövetség közgyűlésébe egy képviselőt delegálni, akinek jogállása azonos a taghitközségi küldött jogállásával, azaz a Közgyűlésben választó és tisztségre választható”. 

A szövegben említett 6. paragrafust esetünkben igen fontos hangsúlyozni, mégpedig vallási szempontból, hiszen ebben többek között az olvasható, hogy a Mazsihisz tagja lehet minden olyan magyarországi önálló bejegyzésű hitközség és magyarországi zsidó hitközség vagy szórvány, amely elfogadja a szövetség Alapszabályát, azt kétoldalú egyezmény keretében megerősíti, és kinyilvánítja, hogy kinyilvánítja, hogy az Írott és a Szóbeli Tan, valamint a zsidó vallásjogi hagyományok szabályait tiszteletben tartó szervezetek közössége, és ezen szabályok szerint működik. (Cikkünk előző verziójában a  paragrafus új szövege technikai okok miatt másként szerepelt.) Ez vonatkozik az újonnan felvett Bét Orim Progresszív Zsidó Egyesületre és a Szim Salom Progresszív Zsidó Egyesületre is. 

Az 1992-ben alakult Szim Salom a honlapján azt írja magáról, hogy ők Magyarország első progresszív (reform) zsidó hitközsége. Sábáti és ünnepi istentiszteleteket, közösségi és kulturális programokat tart, gyermek- és felnőttoktatást biztosít, lehetőséget ad a zsidó életciklus-események megünneplésére egy sokszínű, befogadó, törődő közösségben. Önmeghatározása szerint olyan zsidó vallási közösség, amelytől távol áll a hagyomány fundamentalista értelmezése; ahol a nők és a férfiak azonos jogokkal és méltósággal vehetnek részt a vallási életben; ahol elismerik a zsidóság apai ágon való öröklését is; ahol azokat is szívesen látják, akik nem járatosak a zsinagógai liturgiában, vagy nem részesültek zsidó oktatásban; ahol mindenki autonóm, modern emberként és a maga tempójában közeledhet a vallási hagyományhoz; amelyet demokratikus és transzparens működés jellemez. 

A Bét Orim Progresszív Zsidó Egyesület honlapján azt a tájékoztatást találjuk, hogy a Bét Orim Magyarország másodikként, 2006-ban megalakult reform zsidó hitközsége, amely az egykori magyar zsidó progresszív hagyományokat kívánja újjáéleszteni. Legfontosabb tulajdonságuknak azt tartják, hogy a szokásosnál jóval elfogadóbbak, nyitottabbak, olyanokat is várnak, akiket máshol legtöbbször elutasítanak származásuk okán, vagy azért, mert a többségtől eltérő szemléletűek. Mint írják, a nemek egyenjogúsága a vallás minden kérdésében alapkövei a reform zsidóságnak, szorgalmazzák a zsidó tradíció megismerését, ugyanakkor azt tartják, hogy a törvények betartásában mindenkinek a saját belső útját kell járnia. A női rabbik működéséről azt vallják: a rabbi a reformközösségek életében tanítói, s nem klasszikus vezetői funkcióban van jelen. A tradíció és a változás egymásmellettiségét hirdetik, a hagyományok megtartása mellett hajlandóságot az újításra, a változtatásra. 

(Címlapkép: a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből.)