Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az utóbbi egy éven belül már többször utazott a magyar fővárosba: tavaly ősszel Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélést; múlt hónapban megnyitotta a budapesti Szerb Napok nevű rendezvényt; a mai látogatását pedig a magyar zsidó közösségnek szentelte.
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke
Ma reggel a Dohány utcai zsinagógába, valamint a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárba látogatott, délben munkaebéden folytatott megbeszélést dr. Grósz Andorral, a Mazsihisz elnökével, délután pedig a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tesz látogatást (ez utóbbi rendezvényről egy későbbi cikkünkben számolunk be).
Ami a boszniai szerb elnök zsinagógai látogatását illeti: a politikust láthatóan lenyűgözte az épület, ahol Gönczi Ágnes szakértői kalauzolásával ismerkedett meg a zsinagóga történetével.
– Egyelőre nem is tudok mit kérdezni, csak csodálom ezt a monumentális és gyönyörű zsinagógát – válaszolta Milorad Dodik Gönczi Ágnesnek, amikor az idegenvezető az iránt érdeklődött, hogy felmerült-e benne kérdés az elhangzottakkal kapcsolatban.
Később kiderült, hogy a boszniai szerb elnököt az a kérdés foglalkoztatta, hogy Magyarország 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállása előtt milyen atrocitások érték a zsidóságot. Erre válaszképpen dr. Grósz Andor elmondta neki: a németek bevonulása előtt évekkel, már 1941-ben sok ezer zsidót soroztak be munkaszolgálatra, sokukat az orosz frontra vezényelték megfelelő öltözet és felszerelés nélkül, majd a szovjetek elleni támadások során a fegyvertelen zsidó munkaszolgálatosokat hajtották előre, utánuk következtek a magyar katonák, s leghátul a németek. Sokan úgy haltak meg – tette hozzá a Mazsihisz elnöke –, hogy zsidó munkaszolgálatosokat aknamezőkre is ráhajtották.
Dr. Grósz Andor elmondta Milorad Dodiknak azt is, hogy a magyar holokauszt történetéhez hozzátartozik az 1941-ben Kamenyec-Podolszkijban ukránok és németek által elkövetett tömegmészárlás, amely azért következett be, mert a magyar hatóságok mintegy 12 ezer, nem magyar állampolgárságú zsidót Ukrajna területére deportáltak.
Milorad Dodik és Dr. Grósz Andor
A Mazsihisz elnöke a politikus érdeklődésére azt is kifejtette, hogy 1944-ben mindössze hat hét alatt mintegy 450 ezer magyar zsidót deportáltak haláltáborokba a magyar bürokrácia aktív közreműködésével. Hozzátette: a világháború előtt mintegy 800 ezer fős magyar zsidóságból a vészkorszakban kb. 500-600 embert gyilkoltak meg, habár ezt a számot – mint Grósz hangsúlyozta – vitatják azok, akik ma igyekeznek a Horthy-rendszer bűneit kisebbíteni.
A boszniai szerb elnök rákérdezett arra is, hogy a Dohány utcai zsinagóga megsérült-e a második világháború alatt, mire Gönczi Ágnes elmondta: az épület szenvedett sérüléseket, de komolyabb találat nem érte, s a megmenekülése főként annak köszönhető, hogy Budapestet 1945 januárjában felszabadított a Vörös Hadsereg.
A politikus megtekintette a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárat is, ahol ugyancsak Gönczi Ágnes vezette végig az intézmény műtárgyai között. Itt dr. Toronyi Zsuzsanna, a múzeum igazgatója köszöntötte az elnököt, s többek között elmondta neki, hogy az épület szomszédságában született Herzl Tivadar, a független Zsidó Állam megálmodója. Az igazgatónő Milorad Dodiknak ajándék gyanánt átnyújtotta a Szemtanúk című kötet egy példányát, amely a magyarországi holokauszt képi elbeszélése, valamint azt a gyászkönyvet, amelyet a zsinagóga udvarán, az emlékkertben eltemetett áldozatok tiszteletére adtak ki.
A látogatás végén a boszniai szerb elnök meghívta dr. Grósz Andort a boszniai Szerb Köztársaságba egy jövőre esedékes rendezvényre, amit a Mazsihisz elnöke köszönettel elfogadott.
A Mazsihisz.hu kérdésére, miszerint miért tartotta fontosnak, hogy hivatalos látogatása során az első útja a Dohány utcai zsinagógába vezessen, Milorad Dodik azt válaszolta: már régóta tervezte, hogy ellátogat ide, ugyanis szeretett volna részletesebben megismerkedni a magyar zsidóság szenvedéseivel és tragédiájával, annál is inkább, mert a szerbek a zsidósághoz hasonlóan nagyon sok szenvedést éltek meg a második világháború alatt.
Az elnök hozzátette: a zsidóság és a szerbek közötti kapcsolódási pontokat ezzel a látogatással is szeretné megerősíteni, ezen kívül a mostani itt tartózkodása az Izrael melletti kiállásuk kifejezése, azaz támogató üzenet a Zsidó Állam felé a terroristák ellen vívott harcában.
Fotók: Mazsihisz – PT
