Mai születésnapos: a színésznő, aki a Duna-parti cipők emlékművét ihlette

Az ő édesapja volt, Gordon Zsuzsáé, József Attila leghíresebb orvosa, akiről az a sor szól, hogy „egy zsidó orvostól kapott kabátot”. Ő játszotta Gábor Miklós Dunába lőtt szerelmét, Jutkát a Budapesti Tavaszban. Idén lenne 88 éves.

„Egy zsidó orvostól kapott kabátot s a rokonok úgy hívták, többé itt ne lássam, a görögkeleti vallásban nyugalmat nem lelt, csak papot, országos volt a pusztulásban, node hát ne búsuljatok”, írta magáról József Attila, a tökéletes elveszettség jeleként említve, hogy míg rokonainak nem kellett, egy idegentől, egy zsidó orvostól kapott kabátot, Gartner Páltól, Gordon Zsuzsa színésznő édesapjától.

Aki mentőautón dolgozott munkaszolgálatosként a háború utolsó hónapjaiban, amikor a 15 éves lánya édesanyját elvitték a nyilasok az óbudai téglagyárba, majd a halálmenetbe nyugat felé. Hiába kereste, nem találta meg, a 35 éves nő és a gyereke nem látták egymást viszont az életben.

Ezután bő tíz évvel osztották rá Karinthy Ferenc regényének filmváltozatában Gordon Zsuzsára Jutka szerepét, akibe beleszeret a katonaszökevény Gábor Miklós a háború utolsó heteiben, de már nem tudja megmenteni. Ő nem a halálmenetben végzi, hanem a Duna-parton. Az a kellékcipő, amelyet Jutka, Gordon Zsuzsa viselt, a Duna-parti cipők egyikének mintája volt az emlékművön.

Aztán jelentős színpadi színésznővé vált, egy olyan pályán, amelyen, miután elült a vastaps és legördült a függöny, mindenki mindent elfelejt. Őt is elfelejtettük, talán csak a Budapesti tavasz tartja meg az emlékezetben.

„Az idő megy, a történetek veszendőbe mennek, kihalnak, a félelmeket azonban nem engedik távozni az ember lelkéből” – mondta a Népszabadságnak pályáját összegezve. A félelem volt maga az a lány, szép és érthetetlen okból halálra szánt teremtés. Minden elmúlik, de ő talán megmarad és segít majd emlékezni.

Gordon Zsuzsa, miután látta még megsemmisülni a World Trade Centert a saját szemével, 2015 elején, 85 éves korában halt meg. Legyen áldás az emléke és ne felejtsük egészen el.