Magyarországi Zsidókért díj dr. Nagy Erzsébetnek és Harsányi Lászlónak

Ünnepélyes keretek között adták át ma a Magyarországi Zsidókért díjat a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) budapesti, Síp utcai székházának dísztermében. A 2005-ben alapított rangos elismerésben idén dr. Nagy Erzsébet magyar történelem szakos középiskolai tanár, helytörténész, valamint Harsányi László közgazdász, társadalomkutató részesült.

„E kitüntetéssel a Mazsihisz elismerését fejezi ki dr. Nagy Erzsébet magyar-történelem szakos középiskolai tanárnak, helytörténet-kutatónak azért az áldozatos, emberséges munkájáért, amelynek révén feltárja és széles körben, Magyarország határain túl is ismertté teszi a magyar zsidó közösség – ezen belül a Győr-Moson-Sopron megyei, győri és gyömörei zsidó családok – élettörténetét, példamutató módon járulva hozzá a vészkorszakban elpusztított mártírok emlékezetének megőrzéséhez” – olvasható azon a díszes oklevélen, amelyet dr. Nagy Erzsébet ma vehetett át a Mazsihisz-székház dísztermében. 

Míg a díj idei másik kitüntettje, Harsányi László közgazdász, társadalomkutató az oklevele szövege szerint azért részesült az elismerésben, mert „a magyar zsidóság XX. századi történetének hiánypótló kutatásával, az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) Művészakciója történetének feltárásával, az akcióban részt vett művészek ábrázolásával, valamint kutatási eredményeinek publikálásával magas színvonalon gazdagítja közösségünk  emlékezetkultúráját”.

HEISLER ANDRÁS: „EZ AZ ÖNZETLEN ASSZONY NEM DÍJAKÉRT DOLGOZIK, HANEM EMBERSÉGBŐL"

 Dr. Nagy Erzsébet munkásságát Heisler András, a Mazsihisz elnöke méltatta, aki így fogalmazott: a díj kitüntetettje a Győr-Moson-Sopron megyei Gyömörén született egyszerű keresztény magyar parasztcsaládban, amit azért kell most hangsúlyozni, mert származása alapvetően meghatározta, sőt, ma is meghatározza gondolkodásmódját és világnézetét. 

Dr. Nagy Erzsébet

„A kis faluban szerzett gyermekkori élményei, az egyszerű parasztemberek emberséges magatartásáról szerzett tapasztalatai elkísérték egész életében: az ő helytállásuk tanította meg arra, hogy milyen keményen és milyen emberséggel kell helytállni a tanulásban, a munkában és a hivatásának gyakorlásában” – mondta az elnök.

A laudációban elhangzott: mivel dr. Nagy Erzsébet a tanári munkájával párhuzamosan helytörténeti kutatásokat kezdett végezni a zsidóságról, feldolgozta a győri Popper-család történet, majd a szülőfalujával, Gyömörével kapcsolatos helytörténeti kutató munkája már kezdetektől összefonódott a helyi zsidóság közel kétszáz éves történetével. 

– Éveken át gyűjtötte a vészkorszakban megölt gyömörei zsidókkal kapcsolatos helyi visszaemlékezeseket a falu idős embereitől, és rendszeresen járta a levéltárakat és könyvtárakat a szükséges anyag összegyűjtésére. Kutatómunkáját A gyömörei zsidóság emlékezete című könyvében adta közre, amelynek kiadását Villányi Tibor családja támogatta – mondta Heisler András – Örömmel adjuk át neki ezt a díjat,  mert alaposan rászolgált, holott tudjuk: önzetlen asszony, aki nem jutalomért, nem díjakért dolgozik, hanem emberségből, méghozzá olyan emberségből, amelyet otthonról, a szülőfalujából hozott magával.

DR. KUNOS PÉTER: „HARSÁNYI LÁSZLÓ MUNKÁSSÁGA NÉLKÜL A KULTÚRTÖRTÉNETI JELENTŐSÉGŰ MŰVÉSZAKCIÓT NEM ISMERNÉ A KÖZVÉLEMÉNY"

Harsányi László munkásságát dr. Kunos Péter, a Mazsihisz-BZSH ügyvezető igazgatója méltatta, aki a laudációjában kifejtette: „Harsányi László hosszú évek óta tartó kutatásaiból ma már tudjuk, hogy 1939 és 1944 között a Művészakció színielőadásait, hangversenyeit, opera- és táncbemutatóit, képzőművészeti kállításait mintegy 300 ezer ember láthatta. Az öt év alatt előadott több mint ötszáz színielőadáson csaknem 200 színész lépett föl, míg a több mint 200 opera- és táncbemutatón közel 100 művész mutatkozhatott be”.

Harsányi László

Az igazgató hozzátette: „döbbenetes számok ezek, s még döbbenetesebb, hogy Harsányi László, valamint az OMIKE történetét először feldolgozó Horák Magda nélkül ezeket az adatokat nem ismerhetné az érdeklődő közvélemény”.

– Legyünk rá büszkék, hogy ebben a történetben fontos szerepet játszott az az épület is, ahol most vagyunk – mondta dr. Kunos Péter –, hiszen a Mazsihisz-székházban található Goldmark-terem volt az egyik helyszíne a Művészakció rendezvényeinek. Itt léptek színpadra azok a zsidó színészek, akiket a magyar színházak színpadairól kitiltottak, szóval nem véletlenül mondta az akkori idők híres olasz karmestere, Sergio Failoni, hogy aki jó operát akar látni Budapesten, az ne az Operaházba, hanem a Goldmark-terembe menjen.

Az ügyvezető igazgató megemlítette: habár Harsányi László egy 2019-es kötetében adta kötre az OMIKE 1909–1950 közötti történetét, ugyanakkor a Mazsihisz honlapja az a felület, amely évek óta megjelenési teret biztosít Harsányi Lászlónak ahhoz, hogy kutatási eredményeit ezen a honlapon közölhesse életképek, portrék formájában. 

– A honlapunk olvasói még biztosan emlékeznek rá: pár héttel ezelőtt köszöntöttük Harsányi Lászlót abból az alkalomból, hogy a Szövetség honlapján megjelent az említett életképsorozatának 100. darabja. Most pedig  abból az alkalomból köszöntjük őt, hogy hiánypótló munkásságáért megkapta a Mazsihisz által alapított a Magyarországi Zsidókért díjat – zárta beszédét dr. Kunos Péter.

(Fotók: Fejes Emőke/Mazsihisz)