Schöner Alfréd: Zsinagóga Gázában

2024. Január 10. / 12:55


Schöner Alfréd: Zsinagóga Gázában

Aktuálpolitikától függetlenül Gáza – bibliai összefüggéseiben is – ismert földrajzi egység, az Egyiptom és a mai Izrael között elhelyezkedő kis terület. Héberül עזה, azaz Áza, magyarul: Gáza. Ismerjük az elnevezést a Bibliából, hiszen már B’résit könyve foglalkozik a helységgel. (1)

„És Kanaán határa volt Cidontól Gerár felé egészen Gázáig”

Sámson története is jól ismert, akinek szoros kapcsolata volt e területtel. (2)

Megemlítik az egyiptomi, az asszír, források, és a híres 1887-ben előkerült Tell-El Amarna- i levél is. Korábban egyike volt az öt filiszteus városnak, azonban Dávid király idejétől már izraeli város. Gázával nemcsak a politika foglalkozik sokszor, hanem a modernkori tudomány is a zászlajára tűzte. (3)

A Korábban már feltártak Gázában egy olyan zsinagóga maradványt, amelyen héber, görög, illetve arameus felirat volt. Az itt megtalált, a mai Biblia tudományi irodalomból jól ismert gázai zsinagóga 508-ból, a polgári időszámítás szerinti 6. századból való.

A gázai olyan zsinagóga, ahol a mozaikpadlózaton – a nonfigurativítás elvének ellentmondva – egy bibliai személyiség profilja rajzolódik ki. Egy olyan emberé, akinek a kezében hárfa van. A klasszikus, nem zsidó irodalomból tudjuk, hogy Orfeusz játszik hárfán, és zenéjével megszelídíti az állatokat.

A héber szövegek azonban feloldanak képtitkokat, eloszlatnak misztériumokat, nagyon gyakran eligazítanak. Hogy a gázai zsinagóga profilja Dávidé és nem Orfeuszé, azt a korabeli mozaikművésztől tudjuk, aki apró kövekből rakta ki a Dávid szót a zsinagóga padlózatára héber betűkkel.

JOD betűvel írták le Dávid nevét! (4) Így:

schöner-gáza-jod.jpg

Koronával ábrázolták Dávid arcát, a hárfásét. Dávidét, a királyét. Dávidét, a zsoltárosét. Dávid király a zsidóság történetének egyik legmarkánsabb személyisége.

Dávid, Izrael királya, a költő.
Dávid, a katona, a harcos.
Dávid, aki húsból, vérből teremtett ember volt, a maga emberi gyarlóságaival.

Amost vizsgált mozaik – Dávid-kompozíció – másolata Izraelben, a  Muzeon Ha Somroni HaTov  kiállításán tekinthető meg. Ez az archeológiai múzeum Jeruzsálem és a Holt-tenger közötti 1-es úton található.

Mesullam ben Menachem da Volterra utazása e vidéken.

A reneszánsz korának ismert, elismert tudósa, és egyben új tájakat megismerni kívánó személyisége volt Mesullam ben Menachem da Volterra. 1481 tavaszán Nápoly kikötőjéből indul nagy kalandra. (5) A 15. századi jeles utazó, a firenzei Lorenzo di Medici udvarához tartozó Volterra, akinek írásai kéziratos formában maradtak fenn, veszélyektől sem visszariadva utazott tovább, hogy ellátogasson a Szentföldre. Varázslatos helyekre jutott el, és szubjektív beszámolót közölt Gázáról, majd Hebronról, s legvégül Jeruzsálemről.

Gázáról azt írja, hogy szép és gazdag vidék, amelyben jelentős zsidó közösség él, saját zsinagógával. A helyi zsidók bortermeléssel és kereskedéssel foglalkoznak. Az utazó két nevet is említ a helyiek közül, Moshe Yehuda Szfaradiét és vejéét, az ötvös Méirét.

A Gázában élő zsidók históriája a Makkabeus korig vezethető vissza, de a helyi közösségek életéről a Misna és a Talmud idejéből is rendelkezünk ismeretekkel.

A régészek által 1965-ben Gázában feltárt szenzációkeltő archeológiai eredmények lázba hozták a kutatók világát. Vajon mit rejtegetnek az előkerült építészeti romok, őskeresztény templomot, avagy korabeli zsinagógát?

Zsinagógát, amelyet a neves utazó, Volterra láthatott?

A 30x26 méter nagyságú épület belső terét oszlopsorok tagolták. Déli részében színes mozaik kompozíció látható, a jól kirajzolt medalionok közepén afrikai állatok alakjai körvonalazódnak. Középen, mint említettük korábban, kiemelkedik Dávid király alakja, aki Orpheus attribútumait hordozza. Keletkezésének körülményeiről is tájékoztat egy felirat: 

„Mi, Menachem és Josua az elhunyt fakereskedő Jisaj fiai adományoztuk ezt a mozaikot 508. július-augusztusában.”  (6)

A korábbi feltételezések szerint ezen épület – talán – keresztény templom volt. A hatnapos háború után a korábban Egyiptomhoz tartozó terület Izrael része lett. Az izraeli archeológusok kiemelkedő személyisége, Michael Avi-Yona professzor akkor egyértelművé tette, hogy a másfél évezreddel ezelőtt állott zsinagóga nyomait hozta felszínre a buldózer. Tételének alátámasztására több bizonyítékot hoz:

Hárfázó Dávid alakja a gázai zsinagógából, a  Muzeon Ha Somroni HaTov  kiállításán  ( a szerző felvétele )Hárfázó Dávid alakja a gázai zsinagógából, a Muzeon Ha Somroni HaTov kiállításán ( a szerző felvétele )

a. Dávid király alakja fölött héber identifikációs betűk találhatók, melyeknek olvasata a Dávid nevet adja ki.
b. A görög nyelvű szövegben héber személy és családnevek olvashatók.
c. A mozaikon olyan jellegzetes zsidó motívumok jelennek meg, mint a szőlő, vagy az olajbogyó.
d. Az épület Jeruzsálem felé tájolt. (7)

Így ír a talmudi szöveg, melynek utolsó sora örök üzenettel bír!

schöner-gáza-cikk-4.jpg

"Aki Erecen kívül imádkozik, szívét Erec Jiszráél felé fordítsa.
Aki Izraelben imádkozik, szívét Jeruzsálem felé fordítsa.
Aki Jeruzsálemben imádkozik, szívét a Szentély felé irányítsa.
Aki a Szentélyben imádkozik, szívét a Szentek Szentélye felé irányítsa.
Így minden zsidó egy irányba imádkozzék ."

JEGYZETEK:

1.) B’résit 10. fejezetének 19. mondatában már idézi Gáza városának nevét: 
schöner-gáza-kép-1.jpg
2.) Bírák 16. 1- 2.
3.) Joszéf Náve izraeli archeológus Köveken és mozaikokon című héber nyelvű könyvében igen részletesen ír e térségről. Lásd:
schöner-gáza-kép-2.jpg
4.) Tánáchban Dávid nevét jod betű nélkül írják.
5.) A Bialik könyvkiadó 1949-ben Abraham Yaary ismert korabeli szerkesztő gyűjtése és szakavatott kommentárja kíséretében megjelentette az egykori feljegyzéseket Mesullam miVolterra szentföldi utazásai címen.
6.) E sorok írásakor (2022. június közepe) egy másik -antik mozaikalkotásokat- bemutató múzeumot is megnyitottak, Lod városában.
7.) A zsinagógák Jeruzsálem felé néznek, e tétel talmudi alapja Bráchot toszeftá 3.16.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Mazsihisz hírek
Szép és modern kerítést kapott a vilmányi zsidó temető
Zsidó világ
Mazsihisz podcast: Egy állam, két állam?