Kiderült az „évszázad alkuja”, héberül imádkozott a német államfő, négy királyt várakoztatott egy órán át az orosz elnök, távollétével tüntetett Lengyelország és a Baltikum, Netanjahu Ganzot is beajánlotta Washingtonnak, és életében először kamerák előtt kelt ki magából a francia köztársasági elnök – összeszedtük a legfontosabb és legérdekesebb történéseket Izrael állam történetének legnagyobb diplomáciai eseményével, az Auschwitz felszabadításának 75. évfordulójára szervezett rendezvénysorozattal kapcsolatban.
Több tucat államfő és miniszterelnök, köztük négy király és több trónörökös részvételével lezajlott a modern Izrael állam történetének legnagyobb diplomáciai eseménye, amelyet az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulója alkalmából tartottak. A rendezvényen felszólalt Reuven Rivlin izraeli elnök és Benjamin Netanjahu izraeli ügyvezető kormányfő, Károly brit trónörökös, Emmanuel Macron francia államfő, Mike Pence amerikai alelnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Frank Walter Steinmeier német elnök.
Nem szólalt föl azonban Andrzej Duda lengyel államfő, hiszen ott sem volt: napokkal korábban közölte, hogy mivel nem kapott lehetőséget a megszólalásra, inkább el se megy. A lengyel elnök után csakhamara a litván és észt állami vezetők is közölték, hogy kihagyják az izraeli eseményt: ők valójában Vlagyimir Putyin orosz államfőt bojkottálták, amiért nem sokkal ezelőtt kisebbítette a Molotov-Ribbentrop-paktum jelentőségét, amivel megsértette a kelet-európai államok önérzetét.
Igaz, Putyin elnök gondoskodott róla, hogy a világ jelenlévő összes vezetőjét felbosszantsa. A Holokauszt Világfórumot azért kellett egy órás csúszással elkezdeni, mert a Kreml ura részt vett a leningrádi csata emlékére állított jeruzsálemi emlékmű felavatásán.
Miután megérkezett, kezdődhetett a rendezvény, ahol többek között Reuven Rivlin izraeli elnök köszönötte a résztvevőket, s közölte: „Izrael nem áldozat, megvédi magát”. Beszédet mondott Frank Walter Steinmeier német államfő, aki részint azzal vívott ki rokonszenvet magának, hogy héber nyelvű imával kezdte a felszólalását, továbbá volt benne annyi jóízlés és belátás, hogy német létére angolul, és nem németül beszélt – ezzel ugyanis talán akaratlanul is sértett volna holokauszttúlélőket a zsidóság szent városában.
Az már nem a fórumon történt, hogy sikerült Macron francia elnököt magából kikelve levideózni, holott az államfő az elmúlt hónapokban, a legforróbb belpolitikai villongások, megmozdulások, tüntetések idején sem vesztette el legendás türelmét. Moat az hozta ki a sodrából, hogy a Via Dolorosán található, és francia felségterületnek számító Szent Anna templomba felfegyverzett izraeli biztonságiakat látott bemenni. Nem csoda, hogy Macron ezen felhúzta magát, elvégre a francia állam tekintélye forgott kockán – biztosak lehetünk benne, hogy a szeme előtt lebegett egyik elődje, Jacques Chirac példája, aki 1996-ban addig nem volt hajlandó belépni a Szent Anna templomba, míg a fegyveres izraeliek el nem hagyták az épületet.
A világtalálkozóra időzített kiszivárogtatás szerint – s alighanem ez volt az elmúlt pár nap legfontosabb eseménye – végre körvonalazódott Washingtonban az „évszázad alkuja" nevezett amerikai béketerv, amely szerint Izrael teljes egészében megtarthatja Jeruzsálemet, és kiterjesztheti fennhatóságát Ciszjordánia területének jelenleg is izraeli biztonsági és polgári ellenőrzés alatt álló, úgynevezett C státuszú körzeteinek 30-40 százalékára. A kiszivárogtatók szerint a tervet már olvasta Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök, aki tőle szokatlan gesztust tett: azt javasolta Washingtonnak, hogy a terv nyilvánosságra hozatala után Beni Ganz ellenzéki vezetővel közösen látogathasson el a Fehér Házba.
Ami az izraeli események magyar vonatkozású híreit illeti: mint megírtuk, Áder János köztársasági elnök magyar holokauszttúlélőkkel találkozott Jeruzsálemben, gyertyát gyújtott a Soá áldozatainak emlékére.
Ugyancsak magyar vonatkozású esemény volt, hogy a héten Izraelben tartózkodó Heisler András Tel Avivban részt vett az ottani magyar klub rendezvényén. A két órás fórumon a Mazsihisz elnöke tájékoztatást adott a magyaroknak a magyar zsidósággal kapcsolatos, aktuális történésekről és a főbb emlékezetpolitikai kérdésekről. A helyiek kérdezték őt a Sorsok Háza projekt fejleményeiről és a második generációs túlélők támogatásának részleteiről.
(Mazsihisz-összefoglaló)
