A Nagy Háború szegedi zsidó áldozataira emlékeztek a fegyverletétel napján

Százhárom évvel ezelőtt, 1918. november 11-én Franciaországban írták alá az első világháborút lezáró békeegyezményt. Ezen a napon emlékezünk a nagy világégés áldozataira. Csütörtökön délelőtt a régi zsinagóga kertjében katonai tiszteletadás mellett emlékeztek a szegedi zsidó áldozatokra – számolt be az eseményről a szeged.hu hírportál.

A fegyverszünet napját minden évben november 11-én tartják az első világháborút lezáró compiègne-i fegyverszüneti egyezmény aláírásának emlékére.  Ekkor emlékezünk meg arról a húszmillió áldozatról – közöttük sok zsidó származású honfitársunkról is –, akik a Nagy Háborúban veszítették életüket.

A régi zsinagóga udvarán, ahol emléktábla is őrzi a hősi halottak nevét, kétperces néma főhajtással tisztelegtek a szegediek csütörtökön délelőtt. A gyászszünet után Kendrusz Attila vallási vezető mondott emlékező beszédet.

– Ma azért gyűltünk össze, hogy megemlékezzünk a szegedi zsidó hitközség első világháborús áldozatairól.  A több mint száz évvel ezelőtti harcokban milliók leleték értelmetlenül halálukat és milliók maradtak árván és özvegyen. Akikre ma emlékezünk, azok a legnagyobb értéküket, az életüket adták a hazájukért – emlékezett a vallási vezető.

Beszélt arról is, hogy a szegedi zsidó katonák nem csüggedtek, nem féltek és nem hátráltak meg – teljesítették a kötelességüket. Példát mutattak, hogy a hazát, a magyar népet akár az életünk árán is szolgálni kell.

– Ma mindazok előtt tisztelgünk, akik túl korán távoztak közülünk, akiknek élete távoli csatatereken szakadt félbe. Szánjunk minden évben tiszteletadásként legalább két percet arra, hogy megemlékezünk azokról, akik életüket áldozták értünk, azért, hogy mindannyiunknak lehetőséget teremtsenek arra, hogy ma háborítatlanul, nyugalomban élhessünk és tervezhessük a holnapot szeretteink gyűrűjében – mondta Kendrusz Attila.

Ezt követően állami és vallási szervezetek képviselői – többek között Szeged önkormányzata nevében Mihálik Edvin tanácsnok – katonai tiszteletadás mellett helyezték el a megemlékezés koszorúit.

Végül elhangzott a zsidóság gyászimája, a Kaddis is.

(rag/ szeged.hu)