Nagy elődeink: Dr. Schweitzer József főrabbi (1922-2015)

2019. Május 24. / 14:51


Nagy elődeink: Dr. Schweitzer József főrabbi (1922-2015)

Dr. Schweitzer József, a magyar neológ rabbik egyik legnagyobb képviselője 1922-ben Veszprémben született, és 2015-ben Budapesten hunyt el. Személyisége, és több évtizedes, rabbiként végzett munkája nemcsak a zsidó közösségben tette ismertté és vívott ki számára tiszteletet, hanem a magyar vallási életben és közéletben is. Felbecsülhetetlen érdemei voltak a vallásközi párbeszéd előremozdításában, és a zsidó értékek széles körű megismertetésében.


Dr. Schweitzer József anyai nagyapja, Hoffer Ármin szentesi és veszprémi rabbi volt, 1928-1941 között a budapesti Hegedűs (akkor Csáky) utcai zsinagóga rabbijaként, 1927-1941 között pedig az Országos Rabbiképző Intézet professzoraként is működött. Schweitzer József iskoláit már Budapesten végezte. A második világháború idején rabbihallgatóként munkaszolgálatra hívták be, de megszökött, és Budapesten bujkálva élte túl a soá szörnyűségeit. Édesapja viszont Auschwitzban a holokauszt áldozatául esett. A Budapesti Tudományegyetemen sémi nyelvészetet, ókori keleti történelmet és szociológiát tanult. A háború után, 1946-ban szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, majd 1947-ben avatták rabbivá. 1948-81 között pécsi főrabbiként tevékenykedett, ahol nemcsak a pécsi közösség vallási és közösségi életét, a Talmud-Tórát, a zsidó oktatást szervezte újjá, de ottani közösségépítő munkájával az ország zsidó életének újjáélesztésében is jelentős szerepet játszott. 1964 óta oktatott az Országos Rabbiképző Intézetben. Pécsi évei után először a budapesti Vasvári Pál utcai zsinagóga, azután a Hegedűs utcai zsinagóga rabbija lett. 1985-ben nevezték ki a Rabbiképző élére, amelynek 2000-ig volt igazgatója, és 1994-től 2000-ig töltötte be az Országos Főrabbi tisztét is. Több magyar és külföldi egyetem – a Károli Gáspár Református Egyetem, az OR-ZSE, a New York-i Jewish Theological Seminary díszdoktorává választotta, az ELTE pedig címzetes egyetemi tanárnak nevezte ki. A Veszprém díszpolgára, a Pro Civitate Emlékérem (Pécs) és a Budapest díszpolgára cím mellett többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének birtokosa, Széchenyi-díjas, valamint a francia Becsületrend tulajdonosa volt.    

Különösen nagy szerepet játszott a vallásközi párbeszédben és a zsidó értékek közvetítésében a társadalom felé. Ennek a magas színvonalú ismeretterjesztő munkának kiemelkedő példája, és egyúttal a zsidó-keresztény párbeszéd egyik legnagyobb hatású, országos figyelmet kiváltó programja is a nevéhez fűződött. 2003-ban, dr. Erdő Péter esztergom-budapesti prímás-érsekkel közösen tartották a Mindentudás Egyetemének egyik előadását, amit a televízió is közvetített. 2006-ban pedig „Hit, erkölcs, tudomány” címen jelent meg dr. Erdő Péterrel, valamint az MTA akkori elnökével, dr. Vizi E. Szilveszterrel folytatott beszélgetéseket tartalmazó kötet. Az előadás, a tévéfelvétel és a könyv egyaránt nagy közönségsikert aratott.

Rabbiként végzett munkája, közösségépítő és közéleti tevékenysége mellett kiemelkedőek a magyarországi zsidóság helytörténeti vonatkozásainak kutatásai is, amelyeket a Blau Lajos és Scheiber Sándor által kitűzött célt szem előtt tartva végzett. Ezek között is különösen figyelemre méltó az 1966-ban megjelent, a pécsi izraelita hitközség történetét feldolgozó monográfiája (A Pécsi Izraelita Hitközség története, MIOK), és emellett Szilágyi Mihállyal közösen jegyezte a Tolna megyei zsidóság történetéről szóló, 1981-ben megjelent könyvet is (A Tolna megyei zsidók története 1867-ig, MIOK). A válogatott tanulmányait és esszéit összefoglaló kötet „Uram nyisd meg ajkamat” címen 2007-ben jelent meg az Universitas Kiadónál. A zsidó és a nem zsidó közönséget egyaránt képes volt megszólítani, és prédikációiban, heti-szakasz magyarázataiban és egyéb beszédeiben a vallási-halakhikus hivatkozások mellett rendszeresen idézte a magyar és a világirodalom alkotásait, és tett utalásokat történelmi eseményekre, ezzel is híven és nagy elődjeihez méltón képviselve a neológ magyar rabbi ideálját.

Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található.

Szeretnénk ezúton is megköszönni Schweitzer Gábornak a portré megírásához nyújtott segítségét. 

Felhasznált források:

Erdő Péter; Schweitzer, József; Vizi; E. Szilveszter (2006), Hit, erkölcs, tudomány. Éghajlat Kiadó: Budapest
Kertész Péter (2003), Nehéz zsidónak lenni. Ulpius-ház Kiadó: Budapest
Koltai, Kornélia(szerk.), (2012), A szívnek van két rekesze. Tanulmányok Prof. Dr. Schweitzer József tiszteletére, 90. születésnapja alkalmából. L’Harmattan: /Magyar Hebraisztikai Társaság: Budapest
Komoróczy Géza-Frojimovics, Kinga-Pusztai, Viktória-Strbik, Andrea (1995) A zsidó Budapest 1-2.  Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport
Komoróczy Géza (2012), A zsidók története Magyarországon 1-2., Kalligram: Pozsony
Komoróczy Géza (2016), „A Gáon: Egy korszak rabbija. Emlékbeszéd és heszpéd Schweitzer József felett. In: Bányai, Viktória; Biró, Tamás et all. (2016), Schweitzer József emlékezete. (2016), MAZSIHISZ: Budapest, pp. 19-39
Landeszmann György; Deutsch Róbert  (szerk.), (1992), Hetven év. Emlékkönyv Prof, Dr. Schweitzer József tiszteletére 90. születésnapja alkalmából. BZSH: Budapest 
Schweitzer Gábor (2016), „Rabbi, tanító, történész – a fiú szemével”. in: Bányai, Viktória; Biró, Tamás et all. (2016), Schweitzer József emlékezete  (2016), MAZSIHISZ: Budapest, pp. 39-45 
Zsengellér József (szerk.), (2002), Széfer Jószéf. Prof. Dr. Schweitzer József tiszteletére. Open Art: Budapest


mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Mártírmegemlékezést tartottak Komáromban
ENGLISH
Help for those who cannot return to Israel
2025. Június 15. / 18:53

Help for those who cannot return to Israel