„Ennek a lapnak a sorsa sohasem volt magánügy. Talán nem véletlen, hogy az Uj Kelet életutjának egyes állomásai egyben határkövek voltak az erdélyi és az egész magyar nyelvű zsidóság életében is" – írta az izraeli Új Kelet című napilap 1949. február 4-i száma. A vezércikk azt üdvözölte, hogy az újság 1949-től „rendes lapformában” került az olvasók elé. Most újabb jelentős határkő, hogy a lap csaknem harminc évfolyama immár az interneten is olvasható az Arcanum jóvoltából.
„Most pedig megállunk egy percre, hegy kifujjuk magunkat, mint a vándor, ki tuljutott utjának legnehezebb szakaszán. Mai számával az Uj Kelet is életutjának fontos állomásához érkezett. Fél evvel Izrael földjén történt feltámadása után, a lap végre áttérhet a szegényes, gépírásos sokszorosításról a nyomdai előállításra és ismét rendes lapformában kerülhet az olvasó elé.
A kívülálló bizonyára nem sejti, nem is sejtheti, hogy e mindennapos egyszerű bejelentés mögött mennyi gond, erőfeszítés és kínlódás rejlik. Ez a változás kétségtelenül uj fejezetet nyit az Uj Kelet több mint három évtizedes mozgalmas és drámai fordulatokban bővelkedő történetében.
Ennek a lapnak a sorsa sohasem volt magánügy. Talán nem véletlen, hogy az Uj Kelet életutjának egyes állomásai egyben határkövek voltak az erdélyi és az egész magyarnyelvű zsidóság életében is.”
A betűhív idézet dr. Marton Ernőnek, az Új Kelet főszerkesztőjének Új fejezet előtt című írásából való, amely 1949. február 4-én jelent meg a Tel-Avivban szerkesztett lap első oldalán. S azért adtuk közre, mert jelentős határkő a lap számára az is, hogy mostantól elérhető az Arcanum Digitális Tudománytár honlapján. A digitális gyűjtemény egyelőre az 1949-1977 között megjelent számokat tette közzé.
Az első vilgáháború utolsó évében a lap együtt született meg az erdélyi zsidó nemzeti mozgalommal, és ugyancsak háborús év okozta a megszüntetését: 1940-ben, amikor Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolták, a Horthy-adminisztráció egyik első intézkedése az Új Kelet betiltása volt.
A wikipédia szerint az Új Kelet című magyar nyelvű hetilapot Kolozsvárott alapítottákChajjim Weiszburg, a cionista mozgalom egyik vezéralakjának kezdeményezésére, 1918-tól Székely Béla, 1919-től dr. Marton Ernő volt a lap kiadója. 1920-ban a hetilap napilappá alakult át. 1926-ban a lap főszerkesztője Giszkalay János volt, 1927-től 1940-ig Jámbor Ferenc adta ki.
Az 1940-ben betiltott lapot 1948-ban indította újra Marton Ernő Tel-Avivban. A napilap izraeli munkatársai között volt Alexander Sauber, Kasztner Rezső, Yossef Lapid, Efrájim Kishon és Rappaport Ottó is. Az Új Kelet 1996-ban még 20 ezer példányban jelent meg, 2010-től huszonnégy oldalas hetilappá alakult át Erős-Hajdu Szilvia vezetésével.
A lap tulajdonosai – George és Chaia Edri – 2015 nyarán bejelentették, hogy megszűnik a hetilap, de ez nem a lap teljes megszűnését, csupán az átalakulását jelentette: 2016 januárjától a lap havonta jelent meg Steiner Kristóf főszerkesztésében. 2016 októberétől Vadász Éva látja el a főszerkesztői feladatokat.
Az Új Kelet újság weboldala, az ujkelet.com és az Izraelinfo.com magyar nyelvű, Izraelben működő portálok médiapartnerek.