1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE
(Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita
Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől
megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a
nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész,
táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.
E hasábokon időről-időre bemutatok
egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.
Rónai Géza azzal tűnt ki az OMIKE
Művészakció szereplői közül, hogy színészként és festőművészként egyaránt szerepelt
1939 és 1944 között.
1886-ban született Debrecenben. 1908-ban
magyarosította nevét Weiszről Rónaira. 1928 januárjában, egy a Pesti Naplóban
írt cikkben így emlékezett kisgyerekkorára: „…Nyegyedfélesztendős koromban árván
maradtam. Az anyai szeretetet nem ismertem, annál jobban a koplalást és a
verést. Szinte csodálatos, hogy minden külső befolyás nélkül mégis erős
vallásos érzés fejlődött ki bennem. Hittem Istenben és hitem kárpótolt
mindenért. Színész lettem, mert az volt a meggyőződésem, hogy ez éppoly szent
hivatás, mint a tanítóé vagy a papé.”
Vidéki színészként kezdte pályafutását.
1902 decemberében a Kecskeméti Ellenőr számolt be egy rendezvényről,
amelynek része volt Rónai Géza „érdekes monológja”. Következett Debrecen, majd
Kaposvár és kisebb városok Könyves Jenő igazgató, majd Márffy Károly igazgató
staggione, azaz egy-egy idényre szerződő vándor színtársulataiknak
tagjaként.
A Somogyi
Hírlap 1914 januárjában így méltatta fellépését: „Rónai Géza legeleső színésze a
társulatának. Minden szerepet becsülettel játszik meg, minden szerepben
hasznavehető, ami sokoldalúságra vall. Teljes sikere volt.”
1917-1918-ban katona volt.
A húszas évek elején az Intim, illetve a
Nagy Endre majd a Pesti Kabaré tagja volt, 1924-től a Terézkörúti Színpadon
lépett fel és megszakításokkal itt játszott 1930-ig, majd rövid időkre
szerződést kapott más budapesti színházakban is.
1930 közepétől egyik vezetője volt annak
a szervezetnek, amely a Budapesti Színészszövetségen belül a szerződésnélküli
színészek helyzetével, sorsuk javításával kívánt foglalkozni. 1935
szeptemberében számolt be a Magyarország
a szervezet egyik fellépéséről:
„Rónai Géza ismertette a munkanélküli
színészek szomorú helyzetét – Nem kedvezményeket, nem javakat akarunk a
hatóságoktól – mondotta többek között – hanem kenyeret és munkát. Mozgalmat
indítottunk illetékes helyeken annak érdekében, hogy a magyar filmgyártás
paradicsomából seprűzzék ki a nem odavaló elemeket. Azt kívánjuk, hogy ezek
után csak a két testület szerződésnélküli tagjait foglalkoztassák. Nem vagyunk
finnyásak, hajlandók vagyunk mindnyájan statisztaszerepet is vállalni.”
Fél évvel később meg is nyílt – Rónai Géza vezetésével – a
színészek filmközvetítő, valójában statisztaközvetítő irodája. Feltehetően nem
ettől függetlenül rengeteg filmben kapott kis epizódszerepet.
A Színészkamara 1942 májusában törölte a tagjai sorából,
mivel nem tudott igazolni az 1938-as felvétele óta megfelelő működést, azaz nem
volt szerződése színházakban.
Mindeközben a nagybányai
festőkolónián képezte magát. Az 1930-as években és a 1940-es évek elején rendszeresen
részt vett csoportos kiállításokon a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban.
Elsősorban olaj- és pasztell tájképeket alkotott. Az OMIKE Művészakció szinte
valamennyi kiállításán szerepelt pasztelljeivel. . „Nagybánya” című
pasztellképét a Magyar Nemzeti Galériában őrzik.
1933 májusában így számolt be az egyik kiállításról a Pesti Napló: „Színész-festők. Az őszi szezon egyik érdekessége lesz az a
kiállítás, amelyen magyar színészek által festett képeket fognak kiállítani. A
kiállításra eddig a budapesti színészek közül a következők neveztek be: Abonyi
Tivadar, Boray Lajos, Párizs Ila, Rónai Géza.”
1940 és 1943 között volt színpadon az OMIKE Művészakcióban.
Játszott irodalmi műsorokban, Szép Ernő és Csergő Hugó színművekben, Szenes
Béla vígjátékában, kis szerepe volt Molnár Ferenc Liliomában és Pap Károly
Mózesében. Eközben kiállította pasztell képeit a Művészakció képzőművészeti
kiállításain.
1944-ben halt meg munkaszolgálatosként, ismeretlen helyen.
Képek:
1.) Portré
www.hangosfilm.hu
2.) Rónai
és Kálmán Erzsi Színházi Élet 1922. 38.
3.) Színházi
Élet 1922. 44.
4.) Téli
táj templommal, Villás Galéria
5.) Soproni
részlet. Műtárgy.com