Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (86. rész) – Zongoraművésznők

2021. November 03. / 15:26


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (86. rész) – Zongoraművésznők

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) - a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben - a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

omike-zongora-cimlap.png

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Sorozatom folytatásában három, az OMIKE Művészakció idején ifjú zongoraművésznőt mutatok be. Azonos időben, 1920-1921-ben születtek, a zeneművészi indulásuk minden különbség ellenére hasonlónak mondható. A pályájukat azután nagyon is eltérő út jellemezte.

Benedikt Klára (1921-1995)

1931-ben az Újság beszámolt arról, hogy zenei estet rendeztek a Zeneakadémiai Főiskola nagytermében a magánalkalmazott munkanélküliek megsegítésére. A műsorban közreműködött egy tízéves zongorista kislány, Benedikt Klára.

Fodor Ernő zeneiskolájának növendéke volt, ottani fellépéseinek egyikéről így számolt be az iskola évkönyve, 1935-ben:

„Benedikt Klára kiváló tehetség. Sokat vártunk tőle, a jelek szerint, nemhiába. Júniusban részt vett a bécsi nemzetközi zenei versenyeken. A fiatalkorúak csoportjában ő lett az első győztes.”

A dicsérő szavakat az újságok megismételték a következő évek vizsgahangversenyeiről és önálló zongoraestjeiről beszámolva.

1940 májusában, mint a Zeneakadémia „kivételes tehetségű” növendékéről írt a 8 órai Újság. A következő években több önálló és sikert arató hangversenyestje volt.

Az OMIKE Művészakcióban először 1941 márciusában játszott egy Beethoven esten, majd 1942 februárjában Fehér Pál operaénekes hangversenyén zongorázott.

Benedikt Klára Film Színház Irodalom 1942. 1_ (002).jpg

A holokausztot, 1944 végén a budapesti „nemzetközi gettó”-ban vészelte át.

A háborút követően az első hír 1945 augusztusában jelent meg róla, miszerint romániai hangverseny-körútra indult. Sokszor lépett fel ezt követően itthon és nagyon kedvező volt ezek fogadtatása.

Benedikt Klára Fényszóró 1945. 18_ (002).jpg

1947-ben férjhez megy Galsay Ervin operaénekeshez, akivel sokszor léptek fel együtt. A hangversenypódiumok és a Magyar Rádió egyre ritkuló szereplője volt. 1957 után teljesen eltűnik a hírekből. A Kozma-utcai temetőben található sírja szerint 1995-ben hunyt el.

Schneider Hedvig /Hédy, Hédi/ (1920-1992)

Budapesten született 1920. szeptember 21-én. Neve először 1935-1936-ban tűnt fel a Zeneakadémia növendékhangversenyein. A nem túl sűrűn megjelenő kritikák jók. Így írt például az Újság 1938 márciusában:

„Bachmann Géza és Schneider Hedvig pompás dologi felkészültséggel, stílusosan, intelligensen szólaltatták meg Brahms d-moll hegedű-zongora szonátáját, a mű minden szépségét maradéktalanul érvényre juttatva.”

1941 áprilisában játszott először a fiatal tehetségek estjén, majd egy évvel később Ribáry Géza (a Művészakció valóságos vezetője) emlékestjén.

1943 végén bukkant még fel a neve, amikor részt vett a Gutenberg-társaság zenekarának jubileumi hangversenyén.

Schneider hedvig Film Színház Irodalom 1941. 1 (002).jpg

1945 júniusában hangversenyezik újból, majd 1946 decemberében a Magyar Nemzet tudósított arról, hogy Schneider Hedvig első díjat nyert a párizsi nemzetközi zenei versenyen. (Ekkor már Berkovits Tibor hegedűművész felesége.) A nagydíj elnyerése után számos külföldi hangversenykörúton szerepelt, főleg briliáns technikájával és stílusismeretével aratott sikereket. Az itthoni kritikák vegyesek voltak.

Schneider hedvig Színház 1946. december (002).jpg

1955-ben részt vett az Irodalmi Újságban folyó vitában, amely a hazai előadóművészet gondjairól szólt. Hozzászólása címe – Pódiumot! – elárulja, hogy milyen nehézségekkel küzdött, mint szólista előadóművész.

1957-ben hagyták el az országot férjével együtt. Hollandiában telepedtek le és ott folytatták zenei pályájukat. 1970.ben mindketten felléptek Magyarországon is. Halála egyes adatok szerint 1992-ben következett be, Hollandiában.

Varjas Anna (1921-1999)

Az első hír Varjas Annáról hasonló kortársaiéhoz. Tudósítás jelent meg a Zeneművészeti Főiskola növendékhangversenyéről, felemlítve az ő szereplését is. „Debussyt játszott színes szépcsengésű zongorahanggal” – írta a Pesti Hírlap 1935 májusában. A Főiskolán1938 és 1941 között Faragó György és Weiner Leó növendéke volt, 1941-től 1944-ig a Goldmark Zeneiskolában Kadosa Pálnál tanult zeneszerzést és zongorát.

Varjas Anna családi archívum (002).jpg

1942 márciusában lépett fel az OMIKE Művészakció Mozart hangversenyén. Ahogy a Magyar Nemzet írta: „a széphangú és könnyedén játszó Varjas Anna derekasan helytállt”.

A holokauszt alatt megjárta a ravensbrücki és a sachenhauseni koncentrációs táborokat.

1946 és 1949 között ismét a Zeneakadémián tanul, miközben már hangversenyezett. Az 1949-es varsói Chopin Versenyen a lengyel kormány különdíját nyerte el.

varjas Anna Képes Világ 1949 (002).jpg

Petri Endrével kétzongorás kamarazenei előadásokban szerepelt. Nevéhez számos magyar zenemű bemutatása - többek közt Horusitzky Zoltán kétzongorás szonátájának rádiós premierje - fűződik. Az ötvenes évek elején tanított a szegedi konzervatóriumban, majd 1953-tól a Fővárosi Zeneiskolában, végül 1976-tól a Gödöllői Állami Zeneiskolában.1999 decemberében 79 évesen hunyt el.

A Parlandó 2011. 2. számában Esztó Zsuzsa emlékezett rá ekképpen: „Egészen véletlenül, baráti hívásra, meghallgattam egy zeneiskolában tartott előadását. Amiket mondott, eleinte szokatlan volt, de valahogy mégis izgalmas. Hívására ettől a naptól kezdve évekig minden péntek délután a lakásá voltam, ahol tanította mutatta módszerét. Hamarosan kiderült számomra, hogy ez a játékmód kísértetiesen hasonlít arra a technikára, amivel a fiatal Liszt Ferenc zongorázott.”

Képek:

1.) Film Színház Irodalom, 1942. 1.
2.) Fényszóró, 1946. 18.
3.) Film Színház Irodalom 1941. 1.
4.) Színház 1946. december
5.) Igazolványkép, Magántulajdonban
6.) Képes Világ, 1949.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Ünnepi videótéka
Erdős Virág költővel lobbant fel a második gyertya
Élet + forma
Showcase – Izraeli zenei svédasztal - újra! (2. rész)

Kommentek