Újratemették az
amerikai emigrációban 1974-ben elhunyt Slachta Margit szerzetes nővért, a
magyar Országgyűlés első női képviselőjét kedden Budapesten, a Fiumei úti
sírkertben.
A szertartást
vezető Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek úgy fogalmazott: Slachta
Margit a keresztény szeretet eszményét „tudta és akarta nyilvánosan, cselekvő
módon, szóban és tettben képviselni”.
A háború alatt
átgondoltan, szervezetten támogatta a szegényeket és mentette az üldözötteket,
de a háború után kezdődő újabb önkényuralom embertelenségét is meglátta, és
mert ellene szót emelni a parlamentben is – mondta.
Hozzátette: a
segítő szeretet Slachta Margit számára nem csupán hősies munka volt, hanem „személyes
megérintettség és odaadás”, a másik ember felé forduló „kedvesség és figyelem”.
A bíboros
kiemelte: Slachta Margit „életében felvillantak olyan fények is, amelyek csak
igazi szentek útját szokták kísérni”.
Ő volt talán a
legelső, aki a kezdődő háború kegyetlenségei között észrevette a tervszerű
népirtás programját. Már 1941 nyarán rádöbbent a szörnyű valóságra, hogy a
Kőrösmezőnél Magyarországról kiszállított zsidók Kamenyec-Podolszkijnál
népirtás áldozatai lettek. Meglátta a gonosz működését a világban, a mélységes
csapdát, „amibe az emberiség sokak gyengeségén és bűnén keresztül belezuhanni
készült” – fogalmazott Erdő Péter.
Semjén Zsolt
miniszterelnök-helyettes beszédében kiemelte: a mindenkori magyar állam és
kormány feladata megszervezni, hogy a különböző korok és okok miatt idegen
földben lévő magyarok hamvai hazakerüljenek. „Ez kötelesség, főhajtás és
elégtétel” – szögezte le.
Slachta Margitról
szólva hangsúlyozta: nevéhez fűződik a női méltóság elismertetése és védelme, a
keresztény feminizmus követeléseinek megfogalmazása, amely világnézetében eltér
a radikális feminista ideológiától.
Vallotta az emberi
jogok kiterjesztését, de a nők sajátos értékét és érdekét nem szakította ki sem
a természet rendjéből, sem a családból, sem a társadalomból - mondta.
Semjén Zsolt a
szerzetes nővér „érdekérvényesítő karizmájára” példaként felidézte, Slachta
Margit a szlovákiai zsidóság deportálásáról tudomást szerezve Rómába utazott,
elérte, hogy fogadja őt XII. Piusz pápa, aki tőle hallva a szlovákiai zsidóságot
fenyegető veszélyről tiltakozásra utasította a szlovák püspököket.
Bátorságára
jellemző, hogy a háború utáni időszakban, 1947-48-ban az egyházi iskolákat
államosító törvényjavaslat ellen ő és Barankovics István, a Demokrata Néppárt
elnöke szólalt fel és harcolt minden kommunista megfélemlítési kísérlet
ellenére – tette hozzá Semjén Zsolt.
Kővári Magdolna, a
Szociális Testvérek Társasága általános elöljárója arról beszélt: Slachta
Margit a szociális testvérek számára elsősorban rendjük alapítója.
Annak az Isteni
ajándéknak, karizmának a megtestesítője, amely az ősi szerzetesi eszményt „a
puszták rejtekéből az élet centrumába” hozta, hogy a szerzetesek „modern
eszközökkel” álljanak ki az egyház érdekei, a család, a nők és a gyermek
mellett. Nemcsak könnyeket törölve, sebeket gyógyítva, hanem ezek okainak
megszüntetésére is törekedve - közölte.
Slachta Margit „képes
volt Isten szemszögéből szemlélni, látni és láttatni az élet és a történelem
eseményeit”. „Tántoríthatatlan volt, mert hitt az Isten végső győzelmében” – mondta
a rendi elöljáró, hozzátéve, Slachta Margit „gondolatai, tanításai ma is élnek
és megszólítanak, hívnak és köteleznek”.
Mátrai Márta, az
Országgyűlés fideszes háznagya úgy fogalmazott: „nem búcsúzni jöttünk, hanem köszönteni.
Köszönteni a hazatérőt, aki sok évtizednyi bujdosás után megérkezett közénk”.
Felidézte: Slachta
Margit fiatalon határozta el, hogy szerzetesként új úton fog járni, modern
módon fogja képviselni a kereszténység évezredes értékeit.
A krisztusi
tanítást, amelyben a nő mindenben egyenlő társa a férfinak a teremtés okán – tette
hozzá.
A politika számára
éppen úgy jószolgálat volt, mint a karitász. Az emberi élet kiteljesedésének
szolgálata. A parlament pedig teret és lehetőséget kínált erre a szolgálatra – mondta
Mátrai Márta.
Németh Emma, a
társaság magyarországi elöljárója arról beszélt: az elmúlt évszázadban nem volt
ritka, hogy éppen a hazájukat nagyon szerető és szolgálni akaró emberek
kényszerültek azt elhagyni. Közéjük tartozott Slachta Margit is, akit a
keresztény és nemzeti értékek melletti alkut nem ismerő kiállása miatt 1948-ban
kizártak az Országgyűlésből, és aki illegálisan hagyta el Magyarországot – mondta.
A közösségének írt
levelében azt ígérte, visszatér, amint tengerentúli feladatait elvégzi, 1951
novemberében vissza is utazott Bécsbe, ám a magyar-osztrák határt nem sikerült
átlépnie.
Ami akkor több
hónapos próbálkozás ellenére sem volt lehetséges, az most a hálás utókor
jóvoltából megtörténhetett - mondta Németh Emma.
A szertartáson
részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
A Barankovics
Alapítvány kezdeményezésére a Szociális Testvérek Társasága és a Nemzeti
Örökség Intézete közreműködésével november 9-én hozták Magyarországra Slachta
Margit földi maradványait.
Slachta Margit
1884-ben született Kassán. 1906-ban német-francia szakos polgári iskolai tanári
oklevelet szerzett a kalocsai Miasszonyunk-nővérek intézetében. 1920-tól a
parlament első női képviselője volt, a Keresztény Nemzeti Egység Pártjának
jelöltjeként. A Tanácsköztársaság bukása után, majd a második világháborút
követően is ő szervezte meg a Keresztény Női Tábort. 1923-ban megalapította a
Szociális Testvérek Társaságát.
A parlamentben és
azon kívül is harcolt az egyházi iskolák államosítása ellen. A Rákosi-diktatúra
idején mentelmi jogát hosszabb-rövidebb időre többször is felfüggesztették. 1949-ben
Ausztriába, majd onnan az Egyesült Államokba távozott, 1974-ben halt meg. (MTI)