A "kristályéjszaka" – amikor a gyűlölet lángba borította Németországot

Az 1938. november 9–10-én, Joseph Goebbels irányításával végrehajtott, kísérteties pogrom a megtévesztően szépítő „birodalmi kristályéjszaka” néven vonult be a történelembe. A borzalmas éjszaka során 91 embert gyilkoltak meg, köztük többeket a nyílt utcán. Soha nem feledjük az áldozatokat.

Az öt éven át szított gyűlölet 1938-ra eljutott a tettlegességig. A közvetlen ürügyet egy Párizsban élő, lengyel származású fiatalember, Herschel Grynszpan adta: 1938 novemberében a német követségen halálosan megsebesítette a helyettes vezetőt, a 29 éves Ernst vom Ratha diplomatát. Grynszpan szülei azon 17 ezer lengyel zsidó közé tartoztak, akiket a Német Birodalom kitoloncolt, Lengyelország viszont nem fogadott vissza – így a határ mentén, a senki földjén rekedtek.

A nácik a merényletet ürügyként használták fel a zsidóellenes intézkedések további fokozására. Az 1938. november 9–10-i pogrom során zsinagógákat és zsidó üzleteket gyújtottak fel, családokat bántalmaztak, és mintegy 30 ezer zsidó férfit hurcoltak el koncentrációs táborokba. Az eseményt a náci propaganda „a német nép spontán felháborodásaként” próbálta beállítani.

A „birodalmi kristályéjszaka” fordulópontot jelentett: ettől kezdve a náci rezsim nyíltan és rendszerszinten kezdte meg a zsidók gazdasági és társadalmi kiszorítását. A zsidók nem lehettek többé vállalkozók, nem dolgozhattak a kereskedelemben, nem vezethettek autót, nem látogathattak mozit vagy könyvtárat, gyermekeik pedig nem járhattak iskolába.

A következő év során a Németországban élő 437 ezer zsidóból mintegy 250 ezren kényszerültek elhagyni hazájukat – az Egyesült Államokba, Argentínába, Nagy-Britanniába, Palesztinába és más befogadó országokba. A Palesztinába kivándorlók vagyonukat magukkal vihették, de más célországok esetében az állam mindent elkobzott.

Soha ne feledjük, hová vezet a gyűlölet és a közöny.

Forrás: Rubicon, HDKE.hu