Szülőfalum Pest: 144 éve született Molnár Ferenc, a
legnépszerűbb magyar író

2022. Január 12. / 12:00


Szülőfalum Pest: 144 éve született Molnár Ferenc, a legnépszerűbb magyar író

Ő volt a legokosabb és legügyesebb a „cinikus pesti okosfiúk” között: tudta, hogy a világ megválthatatlan és reménytelen, de kiszámíthatóan szórakoztató. Hazudni kell, az mindent megold, amit egyáltalán meg lehet oldani – ez volt alakoskodó színpadi ars poeticája. Mégis ő írta meg a legszomorúbb regényt a legkisebbek önfeláldozó, szent hazafiságáról, a Pál utcai fiúkról és a kis Nemecsek közlegényről.

A magyarrá váló zsidóság rövid fénykorának szülötte volt, Neumann Mór orvosdoktor és Wallfisch Jozefa gyermeke a fiatal és életerős Budapesten, egy középosztályos, asszimiláns polgárcsaládban. A Lónyaiba, református gimibe járt és már huszonévesen kitűnt írásainak, újságcikkeinek kegyetlenül pontos és gonosz éleslátásával, első regénye, Az éhes város nevű szatíra is elsősorban ezzel tűnt ki, amennyire kitűnt. Nevével azonban nem kívánt kitűnni ezért Molnárra.

Első igazán elementáris sikerét a Liliommal aratta, a goromba ligeti hintáslegény történetével, aki nagyon szeretne jó emberré lenni, ha értene hozzá, hogyan kell. Hiába szeret, nem képes a durva világban gyengéd lenni sem halála előtt, sem azután: ez a hatalmas világsikert arató, szomorú kis ligeti álom már a színházi repertoár bármikor kockázatmentesen előhúzható darabja: nem lehet vele megbukni. Molnár ilyen: ha ő valamit megcsinál a színpadon, azt aztán akarattal sem lehet elrontani. A dialógusok stabilan szellemesek, a fordulatok váratlan, közben mégis következetesek és a végén minden tönkremegy, azazhogy nyugvópontra jut: happy end.

A mintapélda a színház apoteózisa, a „színház a színházban” legötletesebb darabja, a Játék a kastélyban. A menyasszony valóban csal, de az ifjú férj, az ígéretes szerző ezt nem tudhatja meg, ezért írni kell gyorsan egy darabot, hogy úgy tűnjék, mintha a hűtlen asszony és szeretője csak azt próbálták volna. A színház arra jó, hogy megóvja a hazugságot, az emberi boldogság egyetlen lehetőségét. Igen, a pesti okosok cinizmusa ez, a flaszter fifikás, jólértesült és lemondó szellemessége, de annyi bájjal, tudással, romlott és megbocsátó emberismerettel, hogy le kell tennie az idealistáknak is a fegyvert előtte. Molnár Ferenc szeret minket úgy, amilyenek vagyunk, amilyen ő maga is, ezért aztán szépen, okosan, izgalmasan és lenyűgözően hazudik nekünk.

De egyszer az életben mindenkinek fájdalmas nosztalgiája támad mégis a gyerekkor, az igazság után. Molnár ezt gyorsan letudta, még 1906-ban, nem egészen 30 évesen, egy folytatásos regényben a grundról. Arról, hogy mindent azért nem lehet elhazudni és ellinkeskedni. Hogy van még más a világban a gittegylet szeánszai mellett. Hogy a Grundért igenis meg kell halni. Ha nincs értelme, ha menthetetlen, akkor is. A mesék legkisebb fiúja, az egyetlen közlegény, akinek a neve csupa kis betűvel szerepel a gittegylet ostoba nyilvántartásában, Nemecsek Ernő ugyanis nem ismer semmiféle cinizmust. A szegény kis Nemecsek legyőzi a félelmetes Áts Ferit, betegen kikel az ágyból, hogy megvédje azt, amiért egyedül érdemes élni: az otthont, a hazát.

A legkisebb, a kiközösített, a soha egészen be nem fogadott kívülálló adja az életét a Grundért, az, akinek sohasem lehetett igazán a hazája. Talán igaza van Heller Ágnesnek, talán felsír itt Molnár lelkében a zsidó megaláztatás tapasztalata. Mert a lelke legmélyén senki nem tud egy egészen életen át cinikus maradni, még Molnár Ferenc sem, minden idők legragyogóbb, legtehetségesebb cinikusa.

A bámulatosan ügyes drámák éppen úgy bejárják a világot, mint a kis Nemecsek története az önzetlen hazafiságról, amelyben Molnár egy régi, éppen a könyv lapjain eltűnő Józsefvárosnak is múlhatatlan, világhírű emléket állít. A cinikus és a szentimentális Molnár egyaránt a világ leghíresebb magyar írója lesz.

Bizonyosan nem a legnagyobb, de a legismertebb magyar író. Ma lenne 144 éves.

***

A világ leghíresebb magyar írójára Fesztbaum Béla egy különleges zenés irodalmi előadással emlékezik.

Jól ismerjük a briliáns vígjátékok vagy a Pál utcai fiúk szerzőjét, de nem igazán ismerjük azt a szenvedélyes újságírót, aki egy kávéházi asztal mellől, egyéni hangvételű cikkekben tartott tükröt szeretett Budapestjének. Fesztbaum Béla Szülőfalum, Pest című előadása Molnár Ferenc bravúros és érzékeny szövegeivel a Vígszínház házi szerzőjének ismeretlen arcát idézi fel. Az előadást 2022. január 15-én mutatják be a Vígszínház Házi Színpadán.

A Szülőfalum, Pest című előadáshoz színpadi kísérőzene is készült, amit Molnár szellemében – hiszen ő maga is komponált, ha arról volt szó – szintén Fesztbaum Béla írt. A zene szerves része azt estnek, a prózához hasonlóan igen változatos; ha kell bábszínházi, ha kell, operai stílusban szolgálja Molnár szövegeit. Ezen a színházi estén a közönség egy egyszerre elgondolkodtató, ugyanakkor szórakoztató Molnár Ferenc élménnyel lesz gazdagabb. Felfedezheti a szerző ismerős-ismeretlen arcát, ugyanakkor izgalmas időutazást tehet a régi és a mai Budapest között is.

Molnár Ferenc - Szülőfalum, Pest
Előadja: Fesztbaum Béla
Díszlet: Enyvvári Péter
Zenekar: Termes Rita, Farkas Izsák, Simkó-Várnagy Mihály
Szerkesztette, zenéjét szerezte és rendezte: Fesztbaum Béla

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek