Milyen a zsidó élet Magyarországon ilyen „illiberális időkben”?

2021. December 20. / 10:00


Milyen a zsidó élet Magyarországon ilyen „illiberális időkben”?

Egy izraeli podcasthálózat minapi műsorában Magyarország volt a téma, közelebbről az, hogy „a liberális demokrácia alapelveinek felszámolása miképpen befolyásolja a holokauszt emlékezetét és a tágabb értelemben vett zsidó életet?". Az adás vendége az 1946-ban Kolozsváron született  Vágó Rafael, a Tel Avivi Egyetem nyugalmazott történész professzora, a jelenkori közép-kelet-európai zsidóság, antiszemitizmus és rasszizmus kutatója volt. 


A Tel Avivban 2013-ban alapított TLV1 nevű podcasthálózat Magyarországgal foglalkozó, december 13-án adásba került műsorának két házigazdája Dhalia Schindler és Giroud Harper volt, akik a magyar származású Vágó Rafael professzort, a kelet-közép-európai, s azon belül a magyarországi zsidóság és holokausztemlékezet kutatóját faggatták angol nyelven.

A műsorvezetők a beszélgetést a nagy port felvert Sorsok Háza projekttel indították, rákérdezve arra, hogy az a professzor szerint vajon miért nem nyílt még meg. Vágó Rafael válaszában elmondta, hogy a késlekedés hátterében több összetevő áll, az egyik az, hogy a kezdetekkor feltűnt Schmidt Mária professzor személyét a zsidó közösség – diplomatikusan finoman fogalmazva – nem üdvözölte örömmel; vélekedése szerint egy másik fontos tényező, hogy részletesen még mindig nem ismert a nyilvánosság előtt, hogy a múzeum miképpen mutatná be a holokauszt történetét; harmadrészt szerinte az is közrejátszik a folyamatokban, hogy a Sorsok Házáért felelős Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija és Heisler András, a Mazsihisz elnöke között komoly nézetkülönbségek feszülnek zsidó közéleti kérdésekben. Vágó Rafael hozzátette: a jelenlegi információk szerint a múzeum 2024-ben nyílik meg, ám a Sorsok Háza mintegy 400 oldalas koncepciója még mindig nem került megvitatásra a nyilvánosság előtt.

pc.jpgAz adást ezzel a képpel illusztrálták a TLV1 Facebook-oldalán

A professzor szerint a problémahalmaz mögött az a leglényegesebb kérdés, hogy a múzeum miképpen mutatná be a magyar holokauszt gyökereit, előzményeit, aminek azért van jelentősége, mert az Orbán Viktor vezette magyar kormány szerint Magyarország az 1944. március 19-i német megszállással elveszítette a szuverenitását és függetlenségét, azaz – a kormányzati narratíva szerint – a szuverenitását elveszített ország nem felelős azért, ami 1944. március 19-e után történt a zsidókkal Magyarországon. 

Ezzel szemben a zsidó közösség és a korszak történész kutatói úgy vélik – mondta Vágó professzor –, hogy a holokausztnak a két világháború közötti korszak ágyazott meg, az az időszak, amikor az ország kormányzója Horthy Miklós admirális volt. Márpedig a mai magyar hivatalos narratíva próbálja tisztára mosni Horthy szerepét a magyar zsidóság ellen elkövetett holokausztban, minden felelősséget a német megszállásra hárítva.

Dhalia Schindler kérdésére, miszerint akkor tehát a magyar zsidóság élete nagyszerű volt-e 1944. március 19-e előtt, a professzor azt mondta: ez bonyolult kérdés, ugyanis a magyar zsidóság zöme olyannyira jól asszimilálódott a magyar társadalomba, hogy ha nagyon megpiszkálnánk, nagyon sok magyar felmenői között lehetne kimutatni zsidó ősöket. Habár a magyar zsidóság teljes emancipációt élvezett 1867 után, és sok zsidó asszimilálódott, az első világháború után Európában Magyarország volt az első állam, ahol antiszemita törvényt fogadtak el, jelesül a numerus clausust

A beszélgetés során Vágó professzor rámutatott arra a jelensége, hogy miközben a felmérések szerint a magyar társadalomban feltűnően magas a zsidók ellen előítéletet táplálók száma – az arányuk eléri a 35-40 százalékot is – eközben Magyarországon európai összehasonlításban az egyik legalacsonyabb a zsidók ellen elkövetett fizikai atrocitások száma. Giroud Harper kérdésére, miszerint ez a jelenség mivel magyarázható, Vágó Rafael azt mondta: a magyar társadalom egy része hagyományosan nacionalista érzelmű lévén antijudaista érzelmeket táplál ugyan, de ezt nem fordítja át tettlegességbe, másrészt Budapesten élénk, virágzó zsidó közösség éli mindennapjait magyar kormány védelmét, támogatását élvezve. 

Hozzátette: a magyar médiát figyelve alig telik el nap, hogy a kormányzat vagy a zsidó közösségek vezetői közül valaki le nem nyilatkozná, hogy Magyarországon milyen ritka biztonságban élhetnek a zsidók. 

Mint mondta, figyelemmel kíséri mind a Mazsihisz, mint a Chabadhoz tartozó EMIH tevékenységét, s habár a két zsidó egyház között vannak viták például a zsidó identitás kérdésében, ezzel együtt az tény, hogy Magyarországon aktív zsidó közélet zajlik. 

Arra a kérdésre, hogy egy illiberális államban a zsidó közösség milyen stratégiát követ, Vágó Rafael kifejtette: úgy látja, hogy a zsidó közösség óvatos, nem támadja élesen a rezsimet, megfogalmaznak ugyan kritikákat, de visszafogottan, tehát mintha kivárnának azon az alapon, hogy „majd meglátjuk, mit hoz a holnap”, tudván tudva, hogy az állam anyagi támogatására a zsidó közösségnek szüksége van. 

A teljes adás IDE KATTINTVA teljes terjedelmében meghallgatható.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek