Janovics Jenő
(1872-1945) egykori kolozsvári színházigazgató, rendező, színész, a magyar
filmgyártás úttörőjének életéből inspirálódott előadást mutat be szerdán a
Kolozsvári Állami Magyar Színház ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében – közölte
az alkotócsapat hétfőn sajtótájékoztatón Kolozsváron.
Janovics Jenő
1872-ben, Ungváron született egy zsidó család ötödik gyermekeként. Miután
családja Budapestre költözött, szülei kérésének eleget téve beiratkozott a
műegyetemre, ahol főleg fizikát és matematikát tanult. Ám mivel ezekhez a
tantárgyakhoz nem volt elégséges affinitása, a műegyetemet abbahagyta, és
teljes figyelmét a színházművészeti egyetemen végzett tanulmányainak
szentelhette, diplomát 1896-ban szerzett. Később a magyar nyelvterület első
kőszínházához, a kolozsvári Nemzeti Színházhoz szegődött, azt 1905 és 1930
között igazgatóként vezette. Ebben az időszakban egyre nagyobb teret nyert
Kolozsváron a mozi, Janovics Jenő pedig annyira beleszeretett ebbe a szakmába,
hogy eldöntötte, ő lesz a kolozsvári, erdélyi, de a magyarországi filmgyártás
úttörője.
A Janovics című,
Vecsei H. Miklós és Németh Nikolett szövege és az alkotócsapat improvizációi
alapján készült előadás az erdélyi teátrum nagy sikerű Ifjú barbárok című
produkciójának folytatása.
Visky András
művészeti aligazgató elmondta: az előadással megpróbálják visszahozni a kortárs
színházi diskurzusba Janovics Jenő személyiségét.
Ifj. Vidnyánszky
Attila rendező közölte: az egyetemen nem tanult a neves színidirektorról, pedig
akár film is készülhetne életéről. „Janovics olyan
valaki, aki megérdemelné, hogy lelket öntsön újra a magyar színjátszásba és
filmezésbe” – fogalmazott.
Vecsei H. Miklós
rámutatott: Janovics Jenő szenvedélyesen hitt a színház szükségességében,
létfenntartó intézményként tekintett rá a háborús időkben, és ez ma sok
aktuális gondolatunkra, elakadásunkra lehet válasz.
Németh Nikolett
dramaturg szerint nem életrajzi előadást készítettek, az életút fontos
motívumait és időszakait akarták kiemelni, és a színészek improvizációi is
fontos részei az előadásnak.
Ifj. Vidnyánszky
Attila közölte: az alkotócsapattal több éve dolgoznak együtt, egy munkamódszert
próbáltak elsajátítani, melyben a zene és a mozgás szerves része az előadásnak.
Ez jelenleg a kolozsvári színészekkel működik, ezt szeretnék továbbvinni és -fejleszteni.
Aláhúzta: a színészekkel való munkát együttműködésnek tartja, magára is
színészként tekint, és azt szereti, ha az előadás a színészről szól, és nem a
rendezőről.
Közölte: a
cselekményszálat a színidirektor naplója vezeti, és fontos szerepet kapnak a
más személyiségekkel való találkozásai: Bartók Béla személye az „összekötő
elem” az Ifjú barbárokkal, és egy fiktív találkozást is beleszőttek Ady
Endrével.
Janovics nagy
rajongója volt a költőnek, és amikor Ady Kolozsváron járt gyógykezelésen,
közbenjárt az érdekében, de a valóságban nem találkoztak.
A rendező
aláhúzta: mivel Janovics írásai nem vallomásszerűek - mintha tudta volna, hogy
olvasni fogják, – ezért a produkció készítésekor a belső vívódásai érdekelték.
Az előadásban a címszereplő zsidó származása is jelen van, de nem ez a fő
problematika – mondta.
Mester Dávid
zeneszerző közölte: míg az Ifjú barbárokban az élő zenekar megkönnyítette a
dolgát, a Janovicsban úgy kellett megalkotni a színházi kísérőzenét, hogy ne
legyen zavaró, de vezetni tudja a néző figyelmét.
A Janovics Jenőt
alakító Bács Miklós színművész elmondta: az idősebb színészgeneráció tagjaként
számára jelentős művészi és emberi tapasztalat is volt az ifjú alkotócsapattal
való próbafolyamat. Az előadás nagy hozadékának nevezte, hogy a szöveg kidolgozói
is színészek, fő eleme az akció, mely egyben az adott témáról elképzelt víziót
is átadja.
Az előadás témája
nem könnyű sem a magyar, sem a román közönség számára, és felteszi a kérdést,
mi a színház és miért fontos – tette hozzá. Bodolai Balázs színművész is úgy
vélte: az előadás egy nagyon érzékeny témát mutat be nagyon „direkt és őszinte
módon”.
Az előadás
alkotócsapata szinte teljes azonos az Ifjú barbárokéval: a díszletet Csíki
Csaba, a jelmezeket Cs. Kiss Zsuzsanna tervezte, koreográfusa Berecz István.
A bemutató
szerdán, szeptember 25-én lesz a Kolozsvári Állami Magyar Színház
stúdiótermében. (MTI)
