A nap, melyen Miki egér megbuktatta a Horthy-rendszert

2009. Október 17. / 20:14


A nap, melyen Miki egér megbuktatta a Horthy-rendszert

Kiss Ádám / Forrás: Hírszerző


Hatvanöt éve, 1944. október 15-én kísérelte meg Horthy Miklós kormányzó a vesztett II. világháborúból való kilépést.


Az akció becsődölt a szervezetlenség és a magyar politikai-katonai elit tehetetlensége miatt. Horthyt és családját "Európa legveszélyesebb embere" kerítette náci kézre. Az ország a németek és a nyilasok kezébe került.

1944. október 15-én délelőtt lövések dördültek a budapesti Eskü (ma Március 15.) téren. Német kommandósok rohanták meg azt az épületet, melyben Horthy Miklós kormányzó fia a háborúból való kiugrásról akart tárgyalást folytatni. A Miki egér akció nevű rajtaütéssel vette kezdetét október 15-16 szomorú eseménysorozata, mely történelme mélypontjára lökte Magyarországot, kiszolgáltatta a németeknek, nyilas csatlósaiknak és a hadműveleti területté tette az országot.

A Miki egér akció célja ifj Horthy Miklós elrablása volt, hogy ezzel zsarolhassák apját, a kormányzót. Ifj. Horthy az átállást előkészítő "Kiugrási irodát" vezette: a hatvanöt évvel ezelőtti nap délelőttjén Tito jugoszláv partizánjaival indult tárgyalni, erős kísérettel, az Eskü téri irodánál azonban a hírhedt SS-tiszt, Otto Skorzeny és katonái várták: a német-magyar összecsapás végén a megsebesített Horthyt és barátját szőnyegbe csavarták a németek, kocsira rakták őket, majd Bécsbe szállították. A Horthy-fiú a dachaui koncentrációs táborba került.

A harcok 1944 októberében már a trianoni országterületen folytak. A háborúból való kiszállásra magát elszánó Horthy kormányzó viszont hiába folytatott titkos tárgyalásokat a nyugati szövetségesekkel: tőlük küldöttei azt a választ kapták, hogy a fegyverszünetről az oroszokkal tárgyaljon. Egy újabb titkos küldöttség így végül október elején Moszkvában megegyezett a szovjet vezetéssel a fegyverszünetről, aminek feltételeit ezután Magyarországon kellett volna végrehajtani.

Amikor a magyarokat cigányozták le


Bár bizonyos körökben ma is él még a német-magyar fegyverbarátság heroikus képe, a németek egyáltalán nem bántak kesztyűs kézzel a "disznó népnek", "cigánybandának" nevezett magyarokkal. A "szövetséges'" Magyarországot március óta megszállva tartották, Horthy kiugrási akciójára pedig készültek. Bakay Szilárd altábornagyot, Horthy egyik kulcsemberét október 8-án elrabolták. A honvédségen belül is feszültségek voltak a német-nyilasbarát és a kormányzó mellett álló tisztek között: a Bakay helyébe kinevezett Aggteleky Béla altábornagyot saját helyettese, Hindy Iván tartóztatta le október 15-én.

Fiának elhurcolása ellenére a kormányzó október 15-én, nem sokkal déli tizenkettő után beolvastatta a rádióban a kiugrás kulcsmomentumának szánt, utóbb híressé vált rádióüzenetet. Ebben kijelentette, hogy Németország elvesztette a háborút, a magyarokkal való szövetségével pedig visszaélt. "Eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden ellenségeskedést beszüntetek." - állt a kormányzó szózatában. Horthy felszólította az ország lakosságát, hogy kövessék a "magyarság megmentésének áldozatos útján."

Ami ezután következett, az viszont totális csőd volt. A történészek értékelése szerint ezen a napon nem csak a kiugrási kísérlet, hanem vele az egész magyar politikai elit megbukott. A kiugrás előkészítése összecsapott volt, így nem érkezett be Budapestre kellő megbízható katonai egység. A proklamáció és Horthy hadparancsa nem fogalmazta meg egyértelműen a németekkel való szembefordulást és a fegyverszünet tényét, ezért azt vagy nem értették, vagy félremagyarázták. A Horthyhoz hű tisztek jelentős része pedig képtelen volt határozott lépésekre és a németekkel való szembefordulásra.

A németek és a tisztikar nyilas része viszont készültek az akcióra. Utóbbiak a kormányzó által kiadott utasítások továbbítását is elszabotálták. Így a kormányzó parancsa nem érkezett meg a fronton álló magyar egységekhez, ahol a nyilasok és a németek több kormányzó-hű tisztet is letartóztattak, az ellenálló Latorczay Lőrinc alezredest pedig saját nyilas tiszttársai lőtték le. Október 15-én este már nagyrészt a németek és a nyilasok uralták Budapestet, a kormányzó és maradék hívei a budai Várba szorultak vissza.

Látogatásával megtisztelte hazánkat

Október 16-án reggel Otto Skorzeny katonái megrohanták a várat. A magyarországi ügy megoldását – Skorzeny emlékiratai szerint – nem véletlenül bízta rá Hitler. Az osztrák származású SS-tiszt, "Európa legveszélyesebb embere" a megbuktatott és bezárt Mussolini kiszabadításával és hasonló vakmerő kommandós akciókkal vívott ki magának ismertséget, de a háború utáni élete is kalandos volt: a szövetségesek börtönéből szabadulva a világ számos pontján bukkant fel, titkosszolgálati ügyekben, a menekült nácik körül, harmadik világbeli hadseregek felkészítésében, és állítólag még Evita Perónt is elcsábította.

Skorzeny azzal a feladattal érkezett Budapestre, hogy mindenáron akadályozzon meg egy esetleges kiugrást. Panzerfaust (Páncélököl) hadműveletként ismertté vált akciójának a része volt Horthy fiának elfogása és a vár elfoglalása is. Utóbbi megoldásaként az is felmerült, hogy a Budapestre irányított Thor nevű óriási vasúti ágyúval a Déli pályaudvarról egyszerűen "lebontsák" a Palotát és a benne lévőket, de végül a támadás mellett döntöttek.

A testőrség rövid ideig ellenállt a támadó németeknek, többen elestek a védők és a támadók közül is. Horthy Miklós idősebb fiának, a háborúban elesett Istvánnak a felesége, Edelsheim-Gyulai Ilona Skorzenyhez hasonlóan megemlékezett emlékirataiban a történtekről, ám leírása némiképp ellentmond a magát az európai kultúrát védelmező gavallérként bemutató Skorzeny emlékeinek: a grófnő szerint a várba behatoló németek barbár módon viselkedtek, betörtek a kormányzói lakosztályba is, Skorzeny még Horthy bőrkabátját is ellopta.

A megtört kormányzót fia életével fenyegetve sikerült rávenni a Nyilaskeresztes Párt vezetőjének, Szálasi Ferencnek a miniszterelnöki kinevezésére. A Horthy-családot a III. Birodalom területére, Ausztriába hurcolták, Magyarországon pedig megkezdődött a nyilas rémuralom, és folytatódott a folyamatosan előrenyomuló szovjetekkel szembeni ellenállás, melyek a következő fél év alatt teljesen elpusztították az országot.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó ünnepek
Miért olvassuk Ruth könyvét Sávuotkor?
Zsidó világ
Hogyan legyünk szentek? – Jó szombatot!