Hatvankilenc éve, 1945 január 16-án Gerhard Schmidhuber német páncélos vezérőrnagy megakadályozta, hogy egy nyilas különítmény lemészárolja a budapesti gettó 60-70 000 főre tehető lakosságát.
Az Alagút, ahol Pest eleste után a német főparancsnokság székelt. Az előtérben német katonai motorbiciklis futár
A drezdai születésű tábornok 1944 őszén érkezett hazánkba a Német Szárazföldi Haderő 13. páncéloshadosztály parancsnokaként, amikor szeptember 9-től a Romániából Magyarországra visszaszorult hadosztály parancsnokságát átvette.
A pesti hídfő védelmének irányítójaként kapcsolatban állt Raoul Wallenberggel is. Amikor a szovjet-román csapatok megközelítették a pesti Duna-partot, a nyilas vezetés a budapesti gettó felszámolásáról döntött. Schmidhuber összehívta a terv német és magyar kitervelőit és megtiltotta nekik a pogrom végrehajtását, a közreműködő német SS-őrmestert pedig letartóztatta.
Hogy biztos legyen rendelkezése végrehajtásában, a gettó őreit elzavarta és helyükre saját katonáit vezényelte, akik nem tartoztak az SS-hez. A gettót 1945. január 17-én érték el a szovjet csapatok.
Gerhard Schmidhuber 1945. február 11-én a kitörés közben vesztette életét. A kitörni próbáló német katonák első hullámával indult el 21 és 23 óra között, majd a Retek utcában halálos lövés érte. Holttestét valószínűleg az Ostrom utcai harckocsiárokba hajították. (Hadtörténeti blog)
Könyvajánló: Ungváry Krisztián: Budapest ostroma (jelzet: 78.460)