Egy reménykedő ember

2009. Február 18. / 21:32


Egy reménykedő ember

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke a Pester Lloyd munkatársával Susann Grune-val beszélgetett.



Feldmájer Péter épp akkor válaszolt az újságírói kérdésekre, amikor Ehud Olmert izraeli miniszterelnök tűzszünetet hirdetett meg. Noha nem az Izrael és a palesztinok közt hosszú ideje húzódó konfliktus volt a beszélgetés fő kérdése, Feldmájer, a Magyarországon született zsidó, mégis igen nagy fontosságot tulajdonított ennek. Ezen túlmenően az elnök állást foglalt a magyarországi zsidók általános helyzetével kapcsolatban is. Feldmájer Európa negyedik legnagyobb zsidó föderációja, a MAZSIHISZ legitim képviselőjének tartja magát. Hangsúlyozza, hogy a negyven magyarországi zsinagógából csupán kettő nem tartozik az ő szervezetéhez. A közel 100 ezer magyarországi zsidónak meglepően magas aránya, 80 százaléka él Budapesten. A magyar zsidók kulturális-szellemi központja a Dohány utcai nagyzsinagóga környéke.

Izrael realitás – 60 év múlva is

December 27 óta mintegy 1300 palesztin esett áldozatául a radikális Hamasz ellen indított izraeli offenzívának. További ezrek sebesültek meg. Feldmájer ezt a tényt nagyon fájlalja. További kérdéseinkre azonban leszögezi, hogy minden nemzetnek joga van az önvédelemhez. Úgy véli, ezt az álláspontot osztja a magyarországi zsidó közösség nagy része. A háromhetes izraeli offenzívát úgy interpretálja, mint ami nem csupán válasz volt a Hamasz hadüzenetére, hanem sokkal inkább az izraeli kormány kötelessége saját népe iránt. Reménykedik, hogy az elkövetkező napokban vagy hetekben a Hamasz beszünteti a harcokat, a rakétázást és legfőképpen a fegyvercsempészetet. Így lépésről lépésre kialakulhatna a békés szomszédi viszony az izraeli és a palesztin állam között. Barátságról mindazonáltal nem beszélne – ezzel kapcsolatban szkeptikus. Ami Sziad Szajam, az egyik Hamasz-vezető megölését illeti, Feldmájer nagyon határozott: a rakéta legitim válasz annak, aki nyíltan kijelenti, hogy Izrael ellen harcol. Véleménye szerint az arab-iszlám világnak meg kell értenie, hogy Izrael nemcsak az elmúlt 60 évben volt realitás, hanem az elkövetkező évtizedekben is az marad. Ez szerinte egyértelmű, és megítélése szerint megmutatkozik Izrael növekvő nemzetközi tekintélyében, amint az például a Kairó és Tel Aviv közötti kapcsolatokban is érezhető. Mindazonáltal úgy látja: nemcsak Izrael diplomáciai kapcsolatai, de léte is veszélyben forog, amire például az iráni elnök, Mahmud Ahmedinedzsad Izrael-ellenes kirohanásai engednek következtetni. Feldmájer a náci idők tapasztalatai alapján meg van győződve, hogy a teheráni felhívásokat a nem moszlim országok ellen folytatandó szent háborúra csöppet sem szabad alábecsülni. Beszélgetőpartnerünk, aki első ízben 1985-ben utazott Izraelbe, örömmel tekint a haifai helyzetre. A médiában látható képekkel ellentétben ott lassan megvalósul a zsidók és moszlimok békés együttélése. Ennek jegyében reménykedik abban, hogy egy napon majd autóval vagy vonattal is elutazhat Izraelbe, amint az ma Európában lehetséges. Optimizmusa ellenére realistán méri föl a helyzetet: „ez az én életemben aligha fog megtörténni”.


Szövetségesek a radikális jobboldal elleni harcban


A fenti gondoknál nem sokkal könnyebbek azok a viták, amelyek a szélsőjobboldali Magyar Gárdával kapcsolatban folynak. Feldmájer élesen bírálja az alkotmánybíróságot, amely két törvénymódosítást is visszautasított. E módosítások az uszítás tényállását írták körül és céljuk az volt, hogy lehetővé tegye a gyűlölködő és erőszakos cselekmények büntetőjogi üldözését. Feldmájer, mint egy kisebbség tagja érthető módon úgy vélekedik, hogy a diszkriminatív kijelentések, melyek valamilyen módon a köznyugalmat zavarják vagy az emberi méltóságot sértik, büntetendőek – ugyanúgy ahogy ez az Európai Unió országaiban már régóta gyakorlat. A Holokauszt-hazugságok elutasítása részéről így teljesen következetes magatartás. Mindazonáltal úgy véli, hogy egy demokratikus társadalom ezeket a – mégoly hamis – véleményeket is képes lehet elviselni. Feldmájer sajnálja, hogy radikális jobboldali Jobbik a magyarországi pártpolitikai spektrum része lett. E párt működése mindamellett korlátozódjék lehetőleg a más pártokkal történő verbális ütésváltásokra. Ám a tanult ügyvéd információi szerint ennek a kirekesztő pártnak a hívei nem rettennének vissza az erőszaktól sem – főként ha zsidókról vagy cigányokról lenne szó. Ám ezzel együtt nem gondolja azt – amint a konzervatív Die Welt egyik cikke állítja – hogy Magyarországon növekszik az intolerancia. Éppoly kevéssé hiszi, hogy a Magyar Gárda alapítása az 1989 utáni rendszerváltás nyomán fellépett (s gyakran felemlegetett) ideológiai vákuum következménye volna. Feldmájer szerint az effajta intoleráns beállítottság mindig is fellelhető volt a magyar társadalom egyes részeiben. Rendkívül dicsérően nyilatkozik viszont a kisebbségi kormány zsidó közösségel kapcsolatos magatartásáról. Külön említésre méltónak tartja Gyurcsány miniszterelnök fellépését az uszítással kapcsolatosan tervezett – de életbe még nem léptetett – törvénymódosítás érdekében. Feldmájer meg van győződve arról, hogy a hatalmon lévő szocialista politikus nem csupán választási okokból, hanem „teljes szívével támogatja a magyarországi antiszemitizmus elleni harcot”.


A magyar zsidók és a pénzügyi válság


A globális gazdasági válság okozta nehézségek nyilván a 120 ezer fős magyarországi zsidó közösséget sem fogják érintetlenül hagyni. A krízis nyomán várható állami intézkedések minden bizonnyal zsidó tanítókat, tudósokat, alkalmazottakat is érintenek majd. A zsidó közösség „legidősebb nemzedéke”, a Holokauszt-túlélők is kénytelenek lesznek megszorításokkal számolni amúgy sem túl magas nyugdíjuk mellett. Feldmájer tájékoztatása szerint az 1500 zsidó temető, a 40 zsinagóga, valamint az oktatási és jóléti intézmények fenntartása fogja leginkább megszenvedni a pénzügyi válságot. A magyarországi zsidó közösség is kénytelen lesz hozzászokni a fokozott takarékossághoz. Ezzel kapcsolatban azonban Feldmájer rámutat, hogy ennek sem a közösség vallási élete, sem a Holokauszt-túlélők ellátása nem fogja kárát látni. Sokkal inkább a közösségi intézmények – temetők és egyéb létesítmények – költségvetésének megszigorítására fognak törekedni a kiadások csökkentésével. Lesznek még további következményei a pénzügyi válságnak a zsidó közösségre nézve? Feldmájer ezen mélyen elgondolkozik. Majd megemlíti félelmét: a szélsőjobboldal támogatottsága tovább növekedhet. Talán épp ezért nem győzi hangsúlyozni, milyen erős a zsidó kisebbség társadalmi beágyazottsága. Feldmájer biztos benne, hogy a társadalmi integráció végül felülkerekedik a kirekesztésen, mert: csak az jut el a fényhez, aki az árnyékos oldal felől közelít felé.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek