Napi Talmud - Szánhedrin 15: "Azonnali végrehajtás"

2025. Március 04. / 11:56


Napi Talmud - Szánhedrin 15: "Azonnali végrehajtás"

A Dáf Jomi cikksorozatot folytatva most továbblépünk a Bavat Batráról a Szánhedrin traktátusra. A korábbi írásokat itt  alálják meg.

A Bava Kama traktátusban tanultunk egy öklelő ökörről – vagyis egy olyan ökörről, amelyről elterjedt a hír, hogy embereket öklel fel. A Tóra előírja (2Mózes 21:29), hogy az ilyen ökör tulajdonosát figyelmeztetni kell, és ha az ökör ismét öklel, mind az állatot, mind a tulajdonosát halálra kell ítélni. Alább látható, hogy még az állatok is halálbüntetésben részesülnek, ha megszegnek bizonyos szent határokat. A Szánhedrin traktátus nyitó misnájában például azt tanuljuk, hogy egy ilyen ökör perét 23 bíróból álló testület tárgyalja – ugyanúgy, mint az övéét.

A mai dáfon a Gemára egy kapcsolódó kérdést vet fel:

Felmerült egy dilemma a bölcsek előtt: hány bíró ítélkezett volna egy ökör felett a Szináj-hegynél?

A bibliai elbeszélés szerint, amikor az izraeliták a Tóra átvételére készültek a Szináj-hegynél, megtiltották nekik, hogy megközelítsék a hegyet:„Őrizkedjetek, hogy fel ne menjetek a hegyre, és annak szélét se érintsétek! Mindenki, aki megérinti a hegyet, érintés nélkül halállal lakoljon: megkövezik vagy nyíllal lövik le; akár állat, akár ember, a betolakodó nem maradhat életben.” (2Mózes 19:12–13) A Gemara abból indul ki, hogy ahogy egy öklelő ökröt is bíróságot elé kell vinni, mielőtt halálra ítélik, ugyanígy egy ökörnek is perben kellett volna részesülnie, ha a kinyilatkoztatás idején a hegyre tévedt.

A Gemára gyorsan rámutat, hogy a kérdés valójában egy általános jogelvről szól: levezethetjük-e az egy adott esetre vonatkozó szabályokat (vagyis hogy mi történjen egy Szináj-hegyre tévedt állattal) egy általános törvényből (azaz hogy egy halálos ítélettel fenyegetett ökör ügyét 23 bíró tárgyalja)? A Gemára erre a következő tanítást hozza:

Rámi bar Jehezkél így tanította:„Akár ember, akár állat, nem maradhat életben.” (2Mózes 19:13) Ahogyan egy ember ügye 23 bíró elé kerül, úgy egy állaté is.

Más szóval, mivel a Szinaj-hegy megközelítésére vonatkozó tilalom egyformán vonatkozik emberekre és állatokra, feltételezhetjük, hogy a birtokháborító ökör esetében ugyanannyi bírónak kell döntenie, mint a birtokháborító ember esetében. Így nincs szükség arra, hogy ebből az eseti szabályból egy általános elvet vezessünk le, mert a Tóra maga ad iránymutatást erre a konkrét helyzetre.

A két helyzet látszólag eltérő esetet vizsgál - amikor az ökör többedére öklel fel valakit, és amikor átlép egy szent határt: ám mindkettő az állat jogi státuszát vizsgálja.

Miután ezt a kérdést tisztázták, a Gemára továbblép – mi viszont még nem. Nehéz elképzelni, hogy azok, akik megszegték a határokat és felmentek a Szinaj-hegyre, valóban bíróság elé kerültek volna emiatt. A bibliai kommentátorok is egyetértenek ezzel. Egyesek úgy magyarázzák, hogy a 2Mózes 19 arra utasítja az embereket, hogy ha valaki (ember vagy állat) átlépi a határt, azt ne próbálják meg visszahozni, hanem kövezzék meg vagy nyilazzák le. Mások szerint a határokat figyelmen kívül hagyók saját életüket kockáztatják, és biztosan valamilyen lövedék csapja majd agyon őket. Egyik olvasat sem támasztja alá azt az elképzelést, hogy a büntetést megelőzné egy tárgyalás.

Továbbá, még ha egy ember vagy állat fel is ment volna a hegyre és életben maradt volna, az az elképzelés, hogy 23 bíró előtt álljon bíróság elé, nem illik a bibliai narratívába. Igaz, a kinyilatkoztatás előtt olvassuk, hogy Mózes apósa, Jitró azt tanácsolja neki, hogy hozzon létre egy bírósági rendszert a terhek enyhítésére. De az a rendszer, amelyet Mózes felállít, az izraeliták közötti ügyek eldöntésére szolgál, és nem utal 23 bíróból álló bíróságokra.

Valószínűbb, hogy a Talmud bölcseit mélységesen zavarta a gondolat, hogy a Tóra látszólag szentesíti az azonnali kivégzést. Ahogyan a következő lapokon látni fogjuk, mindent megtettek annak érdekében, hogy minimalizálják a halálbüntetés alkalmazásának eseteit. Egyik módja ennek az volt, hogy biztosították: a halálos bűncselekménnyel vádoltak lehetőséget kapjanak a védekezésre egy bíróság előtt. Ennek az elvnek a legitimálására pedig elképzelték, hogy ez a gyakorlat még azokra az állatokra is kiterjedt, amelyek véletlenül felvándoroltak a hegyre a Tóra átadását megelőző napokban.

My Jewish Learning cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla

mazsihisz icon

Címkék

Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Mazsihisz hírek
Közterület viseli ezentúl dr. Heves Kornél nevét Szolnokon
Zsidó világ
A cádik segíti kortársait a jobbá válásban