Nagy elődeink: Dr. Bacher Vilmos (1850-1913)

2021. Július 13. / 16:24


Nagy elődeink: Dr. Bacher Vilmos (1850-1913)

Bacher Vilmos rabbi és orientalista 1850-ben Lipótszentmiklóson született, és 1913-ban Budapesten halt meg. Bacher a mai napig a nemzetközi tudományos életben a judaisztika, a hebraisztika és az orientalisztika legnagyobbjai közé tartozik, és kimagasló szerepe volt abban, hogy a Rabbiképző Intézet a 19-20. század fordulóján a nemzetközi tudományos élet egyik központjává vált. A neológ rabbieszmény szellemében a vallási hagyományban, a világi tudományban és kultúrában egyaránt elmélyült tudást szerzett, amit a következő rabbigenerációknak is továbbadott.

Bacher Vilmos édesapja Bacher Simon, a neves író, költő és műfordító volt, aki elsők között fordította héberre többek között Petőfi, Arany, Kölcsey és Vörösmarty műveit. Bacher Vilmos fiatal korában maga is fordított, és magyarul és németül is írt verseket. Vallási tanulmányait Szucsányban, Liptószentmiklóson és Pozsonyban végezte, világi tanulmányait pedig a pozsonyi evangélikus líceumban, ahol latinul és ógörögül is megtanult. 1870-ben szerzett doktori fokozatot Lipcsében, disszertációja a perzsa zsidó költő, Nizāmī költészetével foglalkozott. Rabbi tanulmányait 1876-ban Breslauban fejezte be. 1876/77-ben rövid ideig Szegeden tevékenykedett rabbiként, a boszniai hadjárat idején tábori lelkész volt. 1877-ben a Rabbiképző Intézet megnyitó ünnepségén a tanári kar nevében, Bacher tartott beszédet – magyarul üdvözölve az uralkodót. 

A Szentírástudomány tanszék professzoraként, 1907-től pedig az intézmény második rektoraként, egyik legendás igazgatójaként, harminchat éven keresztül tanított a Rabbiképzőben. Zsidó történelmet, középkori bibliai exegézist, héber költészetet, Szentírás-magyarázatot, héber nyelvtudományt tanított, mellette pedig az orientalisztika tudományának nemzetközileg elismert szaktekintélye volt. Az arab-zsidó és a perzsa-zsidó irodalom volt a fő szakterülete, de az aggáda-kutatásnak is kiemelkedő képviselője volt. Meghonosította a legkorszerűbb tudományos módszereket, nevéhez fűződik a talmudi hagyomány filológiai, és történeti-kritikai rendszerezése is. Szelíd tudósalkat volt, aki a zsidó közélettől és a nagypolitikától is távol tartotta magát. Bacher Vilmos 1913-ban halt meg, sírja a Salgótarjáni úti zsidó temetőben található.

Bacher Vilmos a magyarországi zsidó tudományos élet legfontosabb fórumainak megteremtésében is úttörő munkát végzett. A szerkesztőbizottság elnökeként jelentős szerepet vállalt az IMIT kétnyelvű Biblia-kiadásának megvalósításában, és éveken át az IMIT évkönyveinek egyik szerkesztője is volt. Bánóczi József mellett Bacher nevéhez fűződik a Magyar Zsidó Szemle megindítása is 1874-től. Több mint ötven tudományos könyve és több, mint 750 tanulmánya közül kiemelkednek bibliai exegézisei, a héber nyelvészekről írt munkái, mint például az Ábrahám ibn Ezra mint grammatikus (1881), a Die Agada der Tannaiten (1884–1890), a Die Agada der palästinensischen Amoräer (1892–1899) és az 1878-ban megjelent A babilóniai amórák aggádája. Adalék az agáda történetéhez és a babylóniai talmudba való bevezetéshez (amelyet reprint kiadásban 2008-ban újra kiadott az OR-ZSE Magyar Zsidó Tudományok sorozatában). Munkái németül, angolul, franciául, olaszul és héberül a legnevesebb külföldi szakfolyóiratokban jelentek meg. 

Rendszeresen publikált a zsidó folyóiratokban, és vett részt lexikonok szerkesztésében, de magyarul csak nagyon kevés írását jelentették meg. Heller Bernát szerint Bacherrel vette kezdetét a „magyar zsidó tudomány”. 1989-ben az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Judaisztikai Kuratóriuma emlékérmet alapított tiszteletére, amelyet eddig 1989-2013 között adtak át a judaisztika és a hebraisztika egy-egy kiemelkedő képviselőjének, a díjazottak által tartott Bacher Vilmos Emlékelőadás keretében.

Szeretnénk ezúton is megköszönni Dr. Bacher Vilmosnak és Dr. Bacher Gusztávnak a portré megírásához nyújtott segítségét.

Felhasznált források:

1) Komoróczy,Géza (2012),  A zsidók története Magyarországon 1-2., Kalligram: Pozsony
2) Komoróczy Géza-Frojimovics, Kinga-Pusztai, Viktória-Strbik, Andrea (1995) A zsidó Budapest 1-2.  Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport
3) Oláh János (2006), „A magyarországi zsidó tudomány nagyjai-atyjaiAz Országos Rabbiképző Intézet első három rektora
4) Schweitzer, Gábor (2015), „A Tóra megmentője”,
5) Turán Tamás (2010), „Bacher Vilmos” (szócikk),
6) Ujvári, Péter (2017) [1929], Zsidó lexikon. Kner Nyomda Zrt.–Láng Kiadó: Budapest (reprint)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Hírek, lapszemle
„Az államot nagy felelősség terheli a múlt megismertetésében"
Közélet
A spanyol diplomata
2021. Június 16. / 11:48

A spanyol diplomata

Megemlékezések
Örökké virágzó kert – ma egy éve hunyt el Bálint gazda

Kommentek