Nagy elődeink: Domán Ernő főrabbi (1886 - 1976)

2020. Október 27. / 11:17


Nagy elődeink: Domán Ernő főrabbi (1886 - 1976)

Domán Ernő főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet Talmud professzora, 1886-ban a Hajdú-Bihar megyei Egyeken született, és 1976-ban Budapesten halt meg. Domán Ernő a Rabbiképzőben végzett tanári tevékenységével a Soá utáni neológ rabbigenerációk oktatásában végzett hatalmas munkát.

Domán Ernő édesapja egy szerény textilüzlet tulajdonosa volt Egyeken. Fia a helyi héderben és a községi iskolában kezdte meg tanulmányait, de édesapjának köszönhetően, aki Egyeken elsőként fizetett elő napilapra, már ötévesen megtanult magyarul is olvasni. Vallási tanulmányait a balmazújvárosi, majd a tiszafüredi jesivában folytatta, 1911-ben pedig ösztöndíjat kapott Breuer Salamon frankfurti jesivájába, ahol világi tárgyakat is oktattak. Itt tanult meg németül és franciául, és itt ismerkedett meg a német irodalommal is. Ösztöndíját házi tanítóként egészítette ki. Breuer Salamon bíztatta, hogy maradjon mellette Frankfurtban, és ott építse fel a jövőjét, de a honvágy hazahozta. Budapestre visszatérve német-francia levelezőként vállalt munkát két nagy cégnél. 

A magyarországi ortodox közösségben óriási tudása, rendkívüli műveltsége és képességeinek híre igen gyorsan elterjedt, népszerűsége gyorsan növekedett, és a pesti ortodox főrabbi azt szerette volna, hogy unokája férje legyen. Az eljegyzést azonban nem követte házasság, mert Domán nem akart egy vidéki kis faluban, beszűkült vallásos keretek között élni. Részt vett az első világháborúban, nem élt a felmentés lehetőségével, ami minden felekezet lelkészét megillette, és nem kért tábori lelkész beosztást sem. Az orosz, a román, majd az olasz fronton szolgált, ahol meg is sebesült. A háború után, 1920-ban nősült meg. 

dománernő-rabbik.jpg

A húszas évek elejétől néhány évig egy kis fűszerüzletet működtetett Budapesten, mert az olyan nagy, kereskedelemből élő Tóra-, és Talmud-magyarázókat tekintette példaképének, mint például Rási. Közben a Hunyadi téri közösségbe, a Házkárá Egyletbe járt imádkozni, ahol bevezette az imák előtti Tóra- és Talmud-tanulás, az úgynevezett "előtanulás" gyakorlatát. Domán Ernő tanítási módszereinek híre hamar elterjedt, mivel akkoriban még szokatlan módon, a humor eszközét is szívesen alkalmazta. Hamarosan azzal is megbízták, hogy az ünnepi prédikációk egy részét ő tartsa, megosztva Katz Áronnal, vagy ahogy mindenki ismerte, reb Áronnal, aki a közösség vallási vezetését látta el. Néhány év múlva a Talmud-Tóra iskola vezetését is átvette, aminek köszönhetően hamarosan már mintegy száz gyerek látogatta a Talmud-Tórát, és reb Áron halála után a közösség felkérésére elfoglalta a rabbiszéket. Személyiségének és rabbinikus tevékenységének köszönhetően a Soá előtt olyan magasan kvalifikált értelmiségi személyiségek tartoztak a Hunyadi téri templom közösségéhez, mint dr. Gyarmati Dezső, a Parlament gyorsíró-irodájának vezetője és Radnóti Miklós apósa vagy dr. Kreisz László, a neves sebész, később az Aranycsapat sportorvosa.

A Soá alatt, 1940-ben először Nagykátára, majd 1944 októberében Aszódra hurcolták munkaszolgálatra, és innen deportálták az akkor 58 esztendős rabbit Buchenwaldba. A tábort felszabadító amerikai hadseregben szolgált tábori rabbiként az USA későbbi országos főrabbija, Hershl Schechter, akit lenyűgözött Domán Ernő óriási rabbinikus és talmudi tudása, és minden szabadidejét vele töltötte. Szerette volna magával vinni Amerikába, de reb Elje, ahogy ő szólította, mindenképpen vissza akart jönni Magyarországra a családjához és a közösségéhez. A nagy tudáson alapuló szellemi barátság azonban nem szakadt meg; amikor a hatvanas években a washingtoni Kongresszusban mindhárom zsidó vallási irányzatot képviselő Schechter Magyarországra látogatott, felkereste Domán Ernőt, és órákig beszélgettek talmudi kérdésekről. Később fia, dr. Domán István professzor is találkozott Schechter rabbival Amerikában, aki unokájának, Domán Dávidnak is segített ösztöndíjat szerezni a New York-i Yeshiva University-n sikeres felvételi vizsgája után.  Magyarországra visszatérve Domán Ernő óriási erőfeszítéssel építette újra a Hunyadi téri közösséget, miközben a Rabbiképző növendékeinek, többek között Schweitzer Józsefnek is segített felkészülniük vizsgáikra.

1956-ban írta meg mintegy tanúvallomásként, klasszikus héber nyelven, buchenwaldi visszaemlékezéseit, amelyet Scheiber Sándor segítségével átadott az izraeli nagykövetség kultúrattaséjának. A kézirat a Jad Vasem Múzeum tulajdonába került és 2004-ben fia, Domán István professzor fordította magyarra, aki ellátta magyarázatokkal, jegyzetekkel, és édesapja életrajzát is megírta, amely a visszaemlékezéssel közös kötetben látott napvilágot. Magát a visszaemlékezést 2013-ban az egyik jeruzsálemi egyetem héberül is kiadta. 1957-ben Dománt a Páva utcai körzetbe helyezték, és ő az új helyen is pezsgő közösségi életet teremtett. Vezette a Talmud-Tórát és kulturális összejöveteleket tartott. Ekkor már őt tartották az ország legjelentősebb Talmud-tudósának, és Scheiber Sándor meghívására a Rabbiképző Intézet Talmud professzora lett. Talmud-Tóra és rabbiképzős tanítványai közé tartozott többek között Kardos Péter és Schőner Alfréd is. Közben megérhette, hogy fia is ezt a hivatást választotta. 1976. december 3-án hunyt el, temetésén a magyar tudományos élet jeles személyiségei is részt vettek. Sírja a Kozma utcai temetőben található. A Páva utcai zsinagóga 2009-ben Domán Ernő után a Bet Elijáhu nevet kapta.

Domán Ernő azon rabbiszemélyiségek közé tartozik, akik elsődleges feladatuknak nem a tudományos publikációt, hanem a tanítást és a közösségszervezést tartották. Rendkívüli vallási felkészültsége, mindenekelőtt Talmud-ismerete, világi műveltsége és személyiségének ereje azonban egykori tanítványaiban, és az ő tanítványaikban ma is tovább él. Ugyanakkor Lömáán tizkor címmel 1938-ban megírta a Hunyadi téri imaház, a Házkárá Egyesület történetét, amit 1996-ban a zsinagóga 100 éves évfordulójára a Bär Vilmos Alapítvány újra kiadott a fia, Domán István tartalmas előszavával. Buchenwaldi visszaemlékezése pedig nemcsak a Soá emlékezetének szempontjából jelentős munka, hanem a Soá és a magyarországi zsidó történelem héber nyelvű forrásai között is fontos helyet foglal el. Buchenwaldból hazahozott tárgyai (csíkos rabkabát és zokni) a Zsidó Múzeum gyűjteményében láthatóak. 

Ami a tárgyaknál is sokkal fontosabb, hogy míg a tábor felszabadítása után mások azzal voltak elfoglalva, hogy élelmet és ruhát keressenek, és hogy hazajussanak a pokolból, Domán Ernő az SS-irodájában a szigorúan titkos dossziék alapján listát készített a halottakról, lehetővé téve, hogy az életben maradt feleségek holttá tudják nyilváníttatni férjeiket, és újból férjhez mehessenek. Sok, háború után született gyerek neki köszönheti az életét, akik közül sokan Izraelből is kifejezték köszönetüket.

Szeretnénk ezúton megköszönni Domán Katalinnak és Domán Dávidnak a portré megírásához nyújtott segítségét.

Felhasznált források:

- Domán Ernő (2004),…  Már nincs többé szükség a kakasra… Buchenwaldi héber (nyelv)emlék. Múlt és Jövő: Budapest
- Domán István (2005), A Talmud matróza. Múlt és Jövő: Budapest
- Domán Dávid (1992), "Domán Ernőre emlékezve", in: Új Élet, 1992. január 15.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek